markos I. szinonimái

melléknév
  • izmos, edzett, kisportolt, erős, erőteljes, robusztus, tagbaszakadt, kemény, keménykötésű, derék, jól megtermett, vállas, deltás (bizalmas), muszklis (bizalmas), stramm (bizalmas)

markos II. szinonimái

főnév
  • marokszedő, marokvevő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meghúz

ige
  • megszorít, megfeszít, kifeszít, összeszorít, felhúz, kiköt
  • megránt, megrándít, megvon (régies)
  • félrever, megkondít
  • rajzol, megrajzol, megvon, megjelöl, kijelöl
  • (bizalmas): kifáraszt, megerőltet, legyengít
  • (bizalmas): megzsarol, rövidít, tömörít
  • (szleng): megbuktat, elvág (bizalmas), elnyes (szleng), elránt (szleng), megvág (szleng), visszatapsol (szleng)
  • (tájnyelvi): megtölt, teletölt, feltölt, telehúz (tájnyelvi)

lényegtelen

melléknév
  • mellékes, jelentéktelen, másodrendű, másodrangú, harmadrendű, harmadrangú, huszadrangú, elhanyagolható, imponderábilis (idegen), irreleváns (szaknyelvi), formális, érdektelen, tárgytalan, közömbös, almás (szleng)
  • apró-cseprő, kisszerű, csip-csup, piszlicsáré (bizalmas), piti, pitiáner (bizalmas), vicik-vacak, szir-szar (durva)
  • kicsi, elenyésző, parányi, szemernyi, mákszemnyi, mákszem, csepp, cseppnyi, csipet, csipetnyi, fikarc, fikarcnyi, szikrányi, hajszál, hajszálnyi, paraszthajszálnyi, árnyalatnyi, gondolatnyi
  • csekély, csekélyke, minimális
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a markos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lopás

főnév
  • tolvajlás, eltulajdonítás, elcsenés, orozás (régies), félkézkalmárkodás (tájnyelvi)
  • (szellemi terméké): plágium (idegen), plagizálás (idegen), koppintás (szleng)
  • (pénzé): sikkasztás, furtum (régies), lopkodás, rablás, csempészés, csórás (szleng), koppintás (szleng), meglovasítás (szleng, tréfás), újítás (szleng), zabrálás (szleng), szajrézás (szleng), bugázás (szleng), megfújás (szleng), lenyúlás (szleng)
  • vole (szaknyelvi)

kukorica

főnév
  • tengeri (tájnyelvi), málé (tájnyelvi), törökbúza (tájnyelvi), kukrica (tájnyelvi)

közéje

határozószó
  • közé, közibe (tájnyelvi)

kispohár

főnév
  • pohárka, stampedli (bizalmas)

majom

főnév, melléknév
  • (pejoratív): majomparádé, divatmajom, piperkőc, divatbáb

megjátszik

ige
  • utánoz, átvesz, felvesz, tettet, színlel, szimulál, tetszeleg, magára ölt, teszi magát, majmol, másol (bizalmas), szajkóz (bizalmas)
  • játszik, eljátszik, alakít, fellép, kiemel
  • mímel (választékos), imitál (választékos), markíroz (bizalmas), komédiázik, alakoskodik, színészkedik, affektál (idegen)
  • álcázza magát
  • fogad, tesz
  • kijátszik
  • játékba hoz, elindít

végigvezet

ige
  • végigkísér, körülvezet, végigkalauzol
  • végighúzódik
  • elvezet, végigvisz
  • (elvet): kifejt, alkalmaz, levezet

kényúr

főnév
  • zsarnok, despota, tirannus (régies), diktátor, autokrata, önkényúr, kiskirály

katonás

melléknév
  • kemény, erélyes, szigorú, rendezett, fegyelmezett, merev, feszes
  • pattogó, harcias, bátor, férfias, stramm (bizalmas)
  • marciális (régies)
  • (tájnyelvi): háborús
  • (bizalmas): remek, nagyszerű

görnyed

ige
  • görbed, meggörbed, meghajlik, hajol, görnyedezik, görbül, görzsed (régies), hajbókol, kushad (bizalmas), gubbad (tájnyelvi)
  • (rabságban): sínylődik, szenved
  • roskadozik

megmond

ige
  • elmond, tudat, tájékoztat, közöl, tudomására hoz, hírül ad, napvilágra hoz
  • leleplez, lerántja a leplet, megsúg, beárul
  • kifejez, kijelent, informál
  • szemébe vág
  • megvall, bevall, beismer
  • jósol, megjövendöl, jövendőt mond
  • prognosztizál
  • megjelöl, kijelöl

menettérti

főnév
  • retúr, retúrjegy, oda-visszajegy

bódul

ige
  • kábul, szédül, tompul, zsibbad (szleng)
  • (régies): megbolondul, megőrül, megbomlik az elméje

összevegyül

ige
  • összekeveredik, összeelegyedik (választékos), összeolvad, egybeolvad, összevegyülődik (tájnyelvi)(szaknyelvi)

növendék

főnév
  • tanuló, nebuló (bizalmas), tanítvány, diák, hallgató, discipulus (régies)
  • inas, tanonc
  • csemete, sarj, surján (tájnyelvi)
  • (jelzőként): fiatal, serdülő

marólúg

főnév
  • lúgkő, marónátron, marószóda (tájnyelvi), nátrium-hidroxid (szaknyelvi), marótrágya (régies)

lobban

ige
  • gyullad, gyúl, gerjed, támad, kel, éled, fellobban, lobot vet

megétet

ige
  • megmérgez, eltesz láb alól

nevel

ige
  • gondoz, ellát, eltart, élelmez, etet, táplál
  • szoptat, dajkál
  • tenyészt, tart, sokasít (régies), szaporít (régies), gyarapít (régies)
  • növeszt, termeszt, fejleszt
  • terem, hajt, kultivál (régies), hoz (termést)
  • tanít, oktat, képez, alakít, formál, művel, iskoláztat, kitanít, csiszol, palléroz (választékos), finomít, nemesít, épít, farag (bizalmas), gyúr (bizalmas), szoktat (valamire)
  • fegyelmez, szabályoz, reguláz
  • idomít, dresszíroz, leckéz (régies), mesterasztaloz (régies)
  • edz, tréningez, gyakoroltat, sulykol
  • (régies): növel, sokszoroz, fokoz

mechanizmus

főnév
  • gépezet, szerkezet, apparátus
  • eljárás, kezelés, menet

kutyafuttában

határozószó
  • gyorsan, sietősen, kapkodva, felületesen, rohanva, lihegve, futólag, hevenyészve, elhamarkodottan(bizalmas)

meghajlít

ige
  • meggörbít, elgörbít, meghajt (tájnyelvi), lehajlít, elhajlít, deformál, görbeszt (tájnyelvi), begörbít, homorít, megdönt, előrehajlít

nóvum

főnév
  • újdonság, újság, új, novitás (idegen)