elfáraszt szinonimái

ige
  • kimerít, elgyötör, elgyöngít, elcsigáz, ellankaszt, elbágyaszt, kitikkaszt, kiszipolyoz, megvisel, összetör, kicsinál (szleng), kikészít (bizalmas), kinyuvaszt (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bádogos

főnév
  • üstfoltozó, üstkészítő, drótostót (régies), kolompár (tájnyelvi)

tégely

főnév
  • csésze, tálka
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elfáraszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

éjjeli II.

főnév
  • éjjeliedény, bili (bizalmas), serbli (bizalmas), bimbi (tájnyelvi)

csomagolópapír

főnév
  • csomagolóanyag, csomagoló, borítópapír, borító

csépel

ige
  • (termést): kiver, hadar (tájnyelvi)
  • nyomtat
  • ver, üt, üt-ver, páhol, eltángál, elagyabugyál, elfenekel
  • szid, csepül, ócsárol, szapul
  • (bizalmas): ismétel, hajtogat, mondogat, darál

bolygat

ige
  • (ügyet): feszeget, piszkál, firtat, vizslat
  • háborgat, zaklat, zavar, nyugtalanít, izgat
  • kotorász, kutat, kutakodik (tájnyelvi), kutaszkodik (tájnyelvi), stenkerol (szleng), hajdorgat (tájnyelvi), bozgat (tájnyelvi), kotonoz (tájnyelvi), motorász (tájnyelvi)

elégedett

melléknév
  • megelégedett, nyugodt, boldog, békés, kiegyensúlyozott, örömteli, gondtalan, zavartalan, kielégült

elővarázsol

ige
  • előteremt, létrehoz, kibűvöl, kibűvészkedik, kicsal, előügyeskedik

márkás

melléknév
  • kiváló, kitűnő, elsőrendű, szuper (bizalmas)(bizalmas)
  • védjegyzett, védjeggyel ellátott, cégéres (régies)

befőtt

főnév
  • kompót, dunsztos (tájnyelvi), befőszt (tájnyelvi)

barázdabillegető

főnév
  • leánykamadár (tájnyelvi), billegény (tájnyelvi)

belerak

ige
  • berak, beletesz, belepakol, belerámol, beledug

elszántság

főnév
  • eltökéltség, határozottság, rendíthetetlenség, rendületlenség, vasakarat, kitartás, bátorság, kurázsi (bizalmas), merészség, mersz, szilárdság, harciasság, vakmerőség, tetterő, harckészség

értetlen

melléknév
  • nehéz felfogású, nehézfejű, lassú észjárású, fafejű, korlátolt, sötét, ostoba, oktalan, balga Sz: nem fér a tökfejébe; akár a lóval imádkozz, akár evvel beszélj
  • érzéketlen, közömbös, közönyös, apatikus, tompa
  • (régies): érthetetlen, értelmetlen

görnyedt

melléknév
  • hajlott, görbe, gernye (tájnyelvi), göbbedt (tájnyelvi), gubbadt (tájnyelvi)

felvillanyoz, fölvil

ige
  • izgalomba hoz, felizgat, lázba hoz, felélénkít, fellelkesít, felpezsdít, feldob, felajz, delejez (régies), felgyújt, lángra gyújt, tűzbe hoz, galvanizál (régies), stimulál

elferdít

ige
  • elgörbít, elcsavar, elkajszít (tájnyelvi)
  • eltorzít, deformál, elváltoztat, megmásít (tájnyelvi), meghamisít, félremagyaráz, kiforgat, csűr-csavar
  • megront, elzülleszt, pervertál (régies)

egyszóval

határozószó
  • tehát, szóval, eszerint, vagyis, azaz, következésképpen, röviden szólva, rövidre fogva, röviden, magyarán szólva, összefoglalva, dióhéjban Sz: egy szó, mint száz; száz szónak is egy a vége; elég az hozzá; summa summarum (idegen); kurz und gut (idegen)

elmozdít

ige
  • megmozdít, odébbtesz, eltávolít, elvesz, elszállít
  • elküld, felmond, áthelyez, eltávolít, meneszt, letesz, elbocsát, felment, kitesz, kirak, kidob (bizalmas), kihajít, kipenderít, kiszuperál (bizalmas)

felszólalás, fölszól

főnév
  • szóemelés, felszólamlás, hozzászólás, beszéd, nyilatkozat, megjegyzés, kijelentés, szónoklat, interpelláció (idegen)
  • fellebbezés, panasz, reklamáció, kifogásolás

elhullat

ige
  • elszór, elhint, elejt, elpotyogtat
  • elveszít, elhagy, elhány, levet, vedlik, kivetkőzik (régies) Sz: hullatja, mint a tót a miatyánkot

csövez, csövezik

ige
  • (szleng): csavarog

előjel

főnév
  • ómen, intő jel, figyelmeztetés, augurium (választékos), előszél

felváltva, fölváltva

határozószó
  • váltakozva, váltott sorrendben, szerre-szerre (tájnyelvi)