értetlen szinonimái

melléknév
  • nehéz felfogású, nehézfejű, lassú észjárású, fafejű, korlátolt, sötét, ostoba, oktalan, balga Sz: nem fér a tökfejébe; akár a lóval imádkozz, akár evvel beszélj
  • érzéketlen, közömbös, közönyös, apatikus, tompa
  • (régies): érthetetlen, értelmetlen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

forgó I.

melléknév
  • keringő, pörgő, forduló, forgatható, örvénylő, kavargó, gomolygó
  • (régies): forgandó

vág

ige
  • hasít, metsz, metél, nyes, aprít, vagdal
  • leválaszt, megrövidít, eltávolít
  • nyír, nyisszant, nyiszál, kurtít
  • (kenyeret): szel, szeg, kanyarít, karéjozik (tájnyelvi), csíp (tájnyelvi), irrizál (tájnyelvi)
  • megsebez
  • levág, pusztít, kaszabol, öl, mészárol
  • (tájnyelvi): arat, kaszál, sarlóz
  • dob, hajít, lök
  • üt, csap, sújt, ver, risszant (régies), duvaszt (tájnyelvi), kódorint (tájnyelvi), puhaszt (tájnyelvi), sum (tájnyelvi), sóz (bizalmas)
  • (szemmel): kacsint, hunyorít, hunyik (tájnyelvi)
  • illik, összeillik, tartozik, passzol (bizalmas), klappol (szleng)
  • tetszik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a értetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

embertárs

főnév
  • felebarát

elektród

főnév
  • hegesztőpálca (szaknyelvi)

éjjeli II.

főnév
  • éjjeliedény, bili (bizalmas), serbli (bizalmas), bimbi (tájnyelvi)

dacol

ige
  • dacoskodik, ellenszegül, nekiszegül, szembeszáll, akaratoskodik, önfejűsködik, durcáskodik, makrancoskodik, truccol (bizalmas), duzzog, berzenkedik, megátalkodik, fellázad, ujjat húz (valakivel), rúgkapál, kapálódzik, rugdalódzik, rebelliskedik (régies), fejeskedik (tájnyelvi)

erdőkerülő

főnév
  • kerülő, erdőgazda, erdész, erdőőr, erdőcsősz, csősz, vadőr

fékevesztett

melléknév
  • féktelen, zabolátlan, duhaj, gátlástalan, gáttalan, fegyelmezetlen, rakoncátlan, elvadult, szilaj, vad, nekibőszült, ellenállhatatlan, eszeveszett, tomboló, viharos, túláradó, őrült

menetjegy

főnév
  • jegy, biléta (tájnyelvi)

burjánzik

ige
  • tenyészik, nő, szaporodik, virul, terjed, lombosodik (tájnyelvi), burjad (tájnyelvi), elharapódzik

cikornyás

melléknév
  • túldíszített, díszes, cicomás, kacskaringós, cirádás, cirkalmas (régies), cifra, ékes, hímes (régies), pompózus (régies), cifornyikás (tájnyelvi), cikornyikás (tájnyelvi), karmantyús (tájnyelvi)
  • mesterkélt, modoros, sallangos, terjengős, fellengzős, bombasztikus, dagályos, tekervényes, körülményes, finomkodó

felemelkedik, föleme

ige
  • feláll, felkel, fölkel, felegyenesedik
  • felmered, égnek áll, égnek mered
  • felszáll, felszökik, felhág, magasba emelkedik, felrepül, felrebben
  • érvényesül, meggazdagodik
  • felmagasztosul

fényérzékeny

melléknév
  • fotogenikus (idegen), fotoszenzitív (idegen)

hervadt

melléknév
  • fonnyadt, kókadt, lankadt, bágyadt, gyenge, erőtlen, csoffadt (tájnyelvi)
  • ráncos, aszott, petyhüdt, löttyedt
  • színtelen, gyatra, reménytelen, kilátástalan

gyakorlatilag

határozószó
  • jóformán, lényegében, úgyszólván, voltaképpen, jószerével
  • majdnem, csaknem, már-már
  • tényszerűleg, ténylegesen, praktikusan (választékos), praktice (idegen)

érvényesülés

főnév
  • előmenetel, előrehaladás, karrier
  • érvényre jutás, siker, boldogulás

élvonalbeli

melléknév
  • élenjáró, elsőrangú, kitűnő, szuperklasszis

faluvég

főnév
  • faluszél, vég (régies), szél (tájnyelvi), gyepsor (tájnyelvi), alvég (tájnyelvi), felvég (tájnyelvi), szeg (tájnyelvi), alszeg (tájnyelvi), felszeg (tájnyelvi), a kertek alja

görcsös

melléknév
  • csomós, göcsörtös, gacsos, bogas, ágas-bogas, bütykös, gircses-görcsös, rücskös, göbös (tájnyelvi), csimbókos (tájnyelvi)
  • bogos, összebogozott, megkötött
  • spazmatikus (idegen)
  • merev, darabos
  • szívós, kitartó, állhatatos, makacs, vasfejű
  • gátlásos, erőltetett

észrevesz

ige
  • érzékel, észlel, kiolvas, obszervál (idegen), percipiál (idegen), meglát, megpillant, felfedez, felfigyel (valakire, valamire), figyelmes lesz (valamire, valakire), kiszúr (bizalmas)
  • megérez, megsejt, megneszel, megeszel (tájnyelvi), megszagol, felfog, tudomásul vesz, tudatosít, konstatál, tapasztal, megtud
  • rájön, átlát, felismer, ráeszmél, rádöbben

eleve

határozószó
  • eredendően, mindenekelőtt, kezdetben, ab ovo (választékos), eo ipso (régies), eleitől fogva, kezdetektől, előre, a limine (régies)

fedett

melléknév
  • zárt, védett, letakart, betakart
  • fedeles

guriga

főnév
  • cérnaorsó, spulni, karika, gomolyag, tekercs, gubolya (tájnyelvi), tekerék (tájnyelvi), csomólék (tájnyelvi)