csövez, csövezik szinonimái

ige
  • (szleng): csavarog

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

törvénykönyv

főnév
  • törvénytár, jogszabálygyűjtemény, törvénygyűjtemény, kódex (régies), kánon (régies), corpus juris (idegen)

végeláthatatlan

melléknév
  • végtelen, hosszú, végeérhetetlen, vég nélküli, véget nem érő, véget érni nem akaró, végeszakadatlan, beláthatatlan, hosszadalmas, parttalan, határtalan
  • folytonos, szüntelen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csövez, csövezik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csendőr

főnév
  • fogdmeg (bizalmas), zsandár, pandúr, poroszló (régies), porkoláb (régies), pacsirta (régies)

bizalmi I.

melléknév
  • bizalmas, magántermészetű, magánjellegű, magán-, privát, egyéni, zártkörű, személyes, belső, intim, diszkrét

betelepít

ige
  • beköltöztet
  • benépesít
  • beültet, beplántál, meghonosít (valahol valamit)

babrál

ige
  • tapogat, hozzányúl, piszkál, birizgál, fogdos, babirgál (tájnyelvi), baszkurál (tájnyelvi), bizirgél (tájnyelvi), bizergál (tájnyelvi), csesztet (szleng), buzerál (szleng), cseszeget (durva)
  • pepecsel, piszmog, bíbelődik, vacakol, szöszmötöl, motoszkál

csízió

főnév
  • (régies): verses naptár, kalendárium
  • (tájnyelvi): jóslás, jövendőmondás
  • jóskönyv

dudál

ige
  • tülköl, kürtöl, szirénázik, sípol
  • (szél): zúg, süvít, süvölt

kútostor

főnév
  • kankalék (régies), kútsudár (tájnyelvi), sudár (tájnyelvi)

alkoholtilalom

főnév
  • szesztilalom, prohibíció (idegen)

alagcsövezés

főnév
  • talajcsövezés (szaknyelvi), dréncsövezés (szaknyelvi), drénezés (szaknyelvi), csatornázás

analfabéta

főnév
  • írástudatlan
  • műveletlen, tudatlan, tanulatlan, iskolázatlan, járatlan, hozzá nem értő, tájékozatlan, hatökör (valamihez)
  • tapasztalatlan

ég1

ige
  • lángol, lángban áll, lángba borul, izzik, lobog, fellobog, fellobban, lobbot vet, lohog (tájnyelvi), rohog (tájnyelvi), parázslik, pislog, langallik (tájnyelvi), pislákol, senyved, ropog, kojtol (tájnyelvi), égdegél (tájnyelvi), (kályha) duruzsol Sz: megeszi a vörös bika; felszáll a vörös kakas (tájnyelvi)
  • világít, melegít, fűt, fűl (tájnyelvi), ragyog, tündöklik, fénylik, csillog, villódzik, vakít, villog, sugárzik
  • (hőségtől): perzselődik, fonnyad
  • (arc): pirul, piroslik, tüzel
  • sajog, fáj, lüktet, mar, szúr, csíp, hasogat, mardos, gyötör, marcangol, emészt
  • (valamiért): hevül, buzdul, lelkesül, felbuzdul, buzog, buzgólkodik, lelkesedik, rajong, él-hal (valakiért, valamiért), imád, felgerjed
  • (szleng): szégyelli magát, pironkodik
  • (szleng): felsül, kudarcot vall, lebőg (szleng), leszerepel

eleve

határozószó
  • eredendően, mindenekelőtt, kezdetben, ab ovo (választékos), eo ipso (régies), eleitől fogva, kezdetektől, előre, a limine (régies)

felszít, fölszít

ige
  • lángra lobbant, fellobbant, éleszt, gyújt, felgyújt, felizzít
  • felizgat, fölgerjeszt, felingerel, felbujt, fellázít, felpiszkál, feléleszt, feltüzel
  • heccel, stimulál, fokoz, kivált, felkelt, okoz, támaszt, kelt, előidéz, felszirkotál (tájnyelvi)

erkölcscsősz

főnév
  • erénycsősz, erkölcsbíró, erkölcsprédikátor

csúcsteljesítmény

főnév
  • rekord, csúcseredmény, csúcsidő, csúcs

csekély

melléknév
  • csekélyke, kevés, parányi, kicsi, kis, apró, kismértékű, alacsony (jövedelem), gyenge, minimális, jelképes, csipetnyi, gyűszűnyi, semennyi, némi, gyér, elenyésző, sovány (vigasz), lanyha (érdeklődés), csekélybeli (tájnyelvi)
  • jelentéktelen, szerény, lényegtelen, mellékes, mellőzhető, elhanyagolható, bagatell, értéktelen, potom, pitiáner (bizalmas), piti (bizalmas), piszlicsáré (bizalmas), csip-csup, apró-cseprő, dibdáb

disznó I.

főnév
  • sertés, malac, sertvés (régies), koca, coca, hízó, röfi (bizalmas), poca (tájnyelvi), cuga (tájnyelvi), kucu (tájnyelvi)
  • (herélt) ártány
  • (nőstény) emse, göbe (tájnyelvi)
  • (fiatal) süldő, frisling (tájnyelvi)
  • tintafolt, tintapecsét, tintapaca (bizalmas), pacni (bizalmas), malac
  • (kártyában): ász, egyszem (régies), csicsa (szleng), csuli (szleng), diebe (szleng), kétszem (szleng), svinya (szleng), túra (szleng)
  • senkiházi, szarházi (durva), gazember

eposz

főnév
  • hősköltemény, elbeszélő költemény, epopeia (idegen)

datolya

főnév
  • törökszilva (régies), pálmaszilva (régies)
  • datolyapálma, datolyafa, főnixpálma (régies)

bogaras

melléknév
  • hóbortos, bolondos, mániás, rigolyás, faksznis, szeszélyes, különc, különcködő, dilis, dilinós (bizalmas), háklis (bizalmas), raplis (bizalmas), hangyás (szleng), habókos (tájnyelvi), hóborkás (tájnyelvi)

dorgál

ige
  • korhol, fedd, ostoroz, pirongat, iskoláz, leckéztet, szid, megró, bírál, bírálgat, regnál (tájnyelvi), acogat (régies), korpáz (régies), megint, lehord (bizalmas), rendreutasít, ráncba szed, szapul, fejét mossa, leszedi a keresztvizet (valakiről), kritizál, kárpál (tájnyelvi), feddőz (tájnyelvi), hurrogat (tájnyelvi)

érett

melléknév
  • édes, megpuhult, ért (tájnyelvi)
  • felnőtt, nagykorú, anyányi, ivarérett, kifejlett
  • meglett, érettségizett, maturált (régies)
  • kiérlelt, kiforrott, átgondolt