elmozdít szinonimái

ige
  • megmozdít, odébbtesz, eltávolít, elvesz, elszállít
  • elküld, felmond, áthelyez, eltávolít, meneszt, letesz, elbocsát, felment, kitesz, kirak, kidob (bizalmas), kihajít, kipenderít, kiszuperál (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ment1

ige
  • menekít, kiszabadít, felszabadít, szabadít
  • óv, véd, védelmez, közbenjár (valakiért), oltalmaz
  • tisztáz, igazol, menteget, kimosdat, exkuzál (idegen), mentesít, feloldoz

major2

főnév
  • (régies): őrnagy
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elmozdít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elhadar

ige
  • eldarál, ledarál, elfúj, elszaporáz (régies), elszapornikáz (tájnyelvi), elhandrál (tájnyelvi), egy szuszra elmond

diadém

főnév
  • fejdísz, homlokdísz, fejék, homlokék, istifán (régies)

csüng

ige
  • csügg, lóg (bizalmas), függ, csüllöng (tájnyelvi), fityeg, ityeg-fityeg, leffeg (tájnyelvi), himbálódzik, himbálózik, lóbálódzik (valamin), lóbálózik, csilleng (régies), laffog (tájnyelvi), csüng-büng (tájnyelvi), billangózik (tájnyelvi), líg-lóg (tájnyelvi), ficsinkázik (tájnyelvi), tőgyel (tájnyelvi)
  • (valakin): ragaszkodik (valakihez), rajong (valakiért), imád, szeret, becéz, dédelget, babusgat, kényeztet, ajnároz, tutujgat (tájnyelvi), nyászálódik (tájnyelvi), nyáskotol (tájnyelvi)

buzog

ige
  • pezseg, bugyog, erjed, zubog, forr, fortyog, fő, gyöngyözik, bugyborékol, habzik, örvénylik, buzgólkodik, szorgoskodik, lelkesedik, rajong, nyüzsög, igyekszik, iparkodik, serénykedik, bugyozik (tájnyelvi)
  • ömlik, árad, zúdul

elkülönít

ige
  • elválaszt, különválaszt, elhatárol, elszigetel, elrekeszt, izolál (választékos), differenciál, elzár, szeparál (választékos), szétválogat, osztályoz, csoportosít, szétválaszt, szelektál, szortíroz (bizalmas), kategorizál

emberséges

melléknév
  • humánus, emberies, emberi, emberségtudó (választékos), emberszerető, humanitárius, filantróp, könyörületes, irgalmas, megértő, együtt érző, jóindulatú, jóakaratú, jószívű, jóságos, jólelkű

megesik

ige
  • megtörténik, előfordul, bekövetkezik, végbemegy, adódik, esetkezik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): teherbe esik, bajba jut, elbukik, úgy marad (bizalmas) Sz: lehull a pártája

beolvaszt

ige
  • egyesít, egységesít, hasonít, integrál, asszimilál, felszív, magába szív
  • összevon, bekebelez

beleilleszkedik

ige
  • beilleszkedik, beleillik, odaillik, beletartozik, harmonizál (valamivel), passzol (valamihez) (bizalmas)
  • alkalmazkodik, megszokik, megtalálja a helyét, feltalálja magát, akklimatizálódik

beüt

ige
  • bever, bekalapál
  • bedöf, beledöf, beszúr, beleszúr, beleüt, belever
  • (pecsétet): belenyom, bepecsétel, billogoz (szaknyelvi), bélyegez
  • betör, beszakít, behorpaszt
  • (régies): beront, benyomul, berohan
  • (bizalmas): beválik, sikerül, szuperál (bizalmas), virágzik

építmény

főnév
  • épület, fal, alkotmány, alkotvány (régies), szerkezet, csinálmány, létesítmény, műtárgy, objektum, tákolmány, ház

faluvég

főnév
  • faluszél, vég (régies), szél (tájnyelvi), gyepsor (tájnyelvi), alvég (tájnyelvi), felvég (tájnyelvi), szeg (tájnyelvi), alszeg (tájnyelvi), felszeg (tájnyelvi), a kertek alja

gyümölcsfa

főnév
  • csemegefa (tájnyelvi)

fogyasztás

főnév
  • csökkentés, ritkítás, csorbítás, megnyirbálás, mérséklés, redukálás, összevonás
  • soványítás, karcsúsítás
  • táplálkozás, falatozás, evés-ivás, étkezés, zabálás (szleng)
  • felhasználás, vásárlás, konzumálás (régies)

elnehezedik

ige
  • elhízik, meghízik, elnehezül (választékos)

elfér

ige
  • belefér (valamibe), eltér (tájnyelvi)
  • elkél, szükséges
  • megfér, összefér

elszörnyed

ige
  • megijed, elrémül, megrémül, visszahőköl, megborzad, elirtózik, elborzad, eliszonyodik, megundorodik, elretten, visszairtózik (régies), megütközik, megbotránkozik, felháborodik, szörnyülködik, elszörnyenkedik (tájnyelvi)

fizika

főnév
  • természettan (régies), fizi (szleng), fiziksz (szleng), fizikum (szleng), izzika (szleng)
  • fizikaóra

elöl2

határozószó
  • elül, elölről, elölfelől (tájnyelvi), szemből

disznó I.

főnév
  • sertés, malac, sertvés (régies), koca, coca, hízó, röfi (bizalmas), poca (tájnyelvi), cuga (tájnyelvi), kucu (tájnyelvi)
  • (herélt) ártány
  • (nőstény) emse, göbe (tájnyelvi)
  • (fiatal) süldő, frisling (tájnyelvi)
  • tintafolt, tintapecsét, tintapaca (bizalmas), pacni (bizalmas), malac
  • (kártyában): ász, egyszem (régies), csicsa (szleng), csuli (szleng), diebe (szleng), kétszem (szleng), svinya (szleng), túra (szleng)
  • senkiházi, szarházi (durva), gazember

elvakult

melléknév
  • vakbuzgó, fanatikus, vakhitű (régies), elvakított, elfogult, rövidlátó, ádáz, féktelen, szélsőséges

foglalt

melléknév
  • fenntartott, lekötött, rezervált, előjegyzett
  • házas, nős
  • férjezett