egyszóval szinonimái

határozószó
  • tehát, szóval, eszerint, vagyis, azaz, következésképpen, röviden szólva, rövidre fogva, röviden, magyarán szólva, összefoglalva, dióhéjban Sz: egy szó, mint száz; száz szónak is egy a vége; elég az hozzá; summa summarum (idegen); kurz und gut (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dörej

főnév
  • dörrenés, dörgés, durranás, dördülés, detonáció, moraj, robaj, robbanás, pukkanás, csattanás, becsapódás

támla

főnév
  • hát, háttámasz, támaszték
  • karfa, könyöklő
  • korlát
  • állvány
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyszóval szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dúl-fúl

ige
  • mérgelődik, morog, dühöng, tombol, tajtékzik, magánkívül van, haragszik, mérgeskedik, bufog (tájnyelvi), dummaszkodik (tájnyelvi), agyarkodik (régies), begőzöl (szleng), berág (szleng)

csánk

főnév
  • csüd, lábszár

cifráz

ige
  • díszít, felékesít, ékesít, szépít, tarkáz, fodroz, hímez, kivarr (tájnyelvi), paszományoz (régies), dekorál, díszbe öltöztet, cicomáz, piperéz, cikornyáz, cafrangoz (régies), ficeréz (régies)
  • mellébeszél, cirkalmaz, köntörfalaz

betöltetlen

melléknév
  • kitöltetlen, szabad, üres, lakatlan, tiszta, fehér
  • (állás): megüresedett, ellátatlan, megürült, vákáns (idegen)

egyéni

melléknév
  • szubjektív, individuális, egyedi, magán-, privát, saját, személyes, személyi, alanyi
  • eredeti, sajátos, sajátságos, originális, jellegzetes, karakterisztikus, speciális, specifikus, különös, különleges, szokatlan, rendkívüli, öntörvényű, autonóm

elkésik

ige
  • lemarad, lekésik, elmulaszt Sz: lemarad, mint a borravaló; elmegy a vonatja; lekési a csatlakozást; ebéd után forgatja a nyársat; akkor vet, amikor más arat; akkor kap puskához, amikor elrepült a varjú; akkor zárja az istállót, amikor ellopták a fakót; vásár végére jön meg az esze
  • késlekedik, várat magára Sz: jókor jön, elkölt a szüret; jókor jő, mint Balázs pap a vecsernyére

litván

melléknév, főnév
  • litvániai, litváni (régies)

azontúl

határozószó
  • azután, továbbá, a későbbiekben
  • azonkívül

átlagteljesítmény

főnév
  • teljesítménynorma, norma, átlag

bazár

főnév
  • zsibáru-kereskedés, zsibi (bizalmas), szatócsbolt

elméletileg

határozószó
  • elvileg, elméletben, elvontan, ideálisan, teoretikusan (idegen), teoretice (régies)

élvonalbeli

melléknév
  • élenjáró, elsőrangú, kitűnő, szuperklasszis

fütyörész

ige
  • trillázik, fütyül, fütyörög (tájnyelvi), futyorász (tájnyelvi)

felismerés, fölismer

főnév
  • azonosítás, ráismerés, megismerés, agnoszkálás (idegen), identifikálás (idegen), identifikáció (idegen)
  • percepció (idegen)
  • érzékelés, észlelés
  • észrevétel, meglátás, megállapítás
  • megoldás, felfedezés

együttlét

főnév
  • együttélés, együttlétezés, életközösség, közös háztartás
  • összetartozás, összetartás
  • találkozó, találka, randevú, négyszemközt (tájnyelvi), szemtől szembe (régies), légyott (régies), pásztoróra (régies), szeánsz (bizalmas)

drazsé

főnév
  • cukorka, édesség, bonbon
  • pirula, tabletta, pasztilla

elfér

ige
  • belefér (valamibe), eltér (tájnyelvi)
  • elkél, szükséges
  • megfér, összefér

felfázik, fölfázik

ige
  • meghűl, megfázik

elárvul

ige
  • árván marad, árvaságra jut, árvahodik (tájnyelvi), megárvalodik (tájnyelvi)
  • elgyámoltalanodik, elszontyolodik, elcsügged, elanyátlanodik

csekély

melléknév
  • csekélyke, kevés, parányi, kicsi, kis, apró, kismértékű, alacsony (jövedelem), gyenge, minimális, jelképes, csipetnyi, gyűszűnyi, semennyi, némi, gyér, elenyésző, sovány (vigasz), lanyha (érdeklődés), csekélybeli (tájnyelvi)
  • jelentéktelen, szerény, lényegtelen, mellékes, mellőzhető, elhanyagolható, bagatell, értéktelen, potom, pitiáner (bizalmas), piti (bizalmas), piszlicsáré (bizalmas), csip-csup, apró-cseprő, dibdáb

elhitet

ige
  • bebeszél (bizalmas), bemesél, szuggerál, bedumál (szleng), megetet (szleng), bead (valakinek valamit) (szleng)

felhördül, fölhördül

ige
  • felhorkan, felfortyan, felhorkol (tájnyelvi), felhörrenik (tájnyelvi), feldühödik, felmérgesedik, kitör