görnyedt szinonimái

melléknév
  • hajlott, görbe, gernye (tájnyelvi), göbbedt (tájnyelvi), gubbadt (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pipi2

főnév
  • (bizalmas): vizelet, pisi, kisdolog, húgy, urina (szaknyelvi), pisa (szleng), brunya (szleng)

tucat

főnév
  • (jelzőként): jó néhány, sok, csomó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a görnyedt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

galopp

főnév
  • vágta, vágtatás, kenter (idegen)
  • lóverseny, lovi (bizalmas)
  • galoppáda (idegen), ugrótánc, körtánc

félre I.

határozószó
  • arrébb, odább, oldalra, oldalvást, el, oda, félfele (régies), ad acta (idegen), félszakra (tájnyelvi)

felhalmozódás, fölha

főnév
  • felgyülemlés, sokasodás, lerakódás, összetorlódás, megszaporodás, felszaporodás, tömörülés, összeállás, összehordás, akkumuláció (idegen), konglomeráció (idegen), tezaurálás (szaknyelvi)

érett

melléknév
  • édes, megpuhult, ért (tájnyelvi)
  • felnőtt, nagykorú, anyányi, ivarérett, kifejlett
  • meglett, érettségizett, maturált (régies)
  • kiérlelt, kiforrott, átgondolt

gitár

főnév
  • pengedű (régies)
  • (szleng): géppisztoly

hajtás1

főnév
  • kergetés, űzés, hajtóvadászat
  • robot, meló (bizalmas), keccsölés (szleng), gürizés (szleng), iram, hajrá
  • kocsizás, szekerezés
  • autóvezetés

összevág

ige
  • felvág, aprít, összevagdal, felaprít, összeaprít, feldarabol, felmetél
  • megvág, megsebez, összekaszabol
  • összecsap, összeüt, összetákol, összeeszkábál, összeábdál (tájnyelvi), rögtönöz, improvizál
  • egybevág, összeesik, összeillik, egyezik, megegyezik, passzol (bizalmas), klappol (bizalmas), stimmel, kongruál (idegen), kvadrál (régies), egyenlik (tájnyelvi)

elkoboz

ige
  • lefoglal, elvesz, elszed, megszerez, konfiskál (régies), zár alá vesz, kisajátít, expropriál (szaknyelvi)

elgennyed, elgennyes

ige
  • elmérgesedik, meggyűlik, megevesül (tájnyelvi), elfertőződik

belevon

ige
  • beavat, bevesz
  • belekever, beleránt, belehúz
  • beleilleszt, belevesz, beletold

előír

ige
  • elrendel, rendelkezik, utasít, utasítást ad, megkövetel, megkíván, elvár, meghatároz, megállapít, megszab, kimond, kiköt, kijelöl, megjelöl, parancsol, előirányoz, kiró, törvénybe iktat, szabályoz, felszólít, kötelez
  • felír, javasol, meghagy

hamisító

melléknév
  • szédelgő, csaló

hervadt

melléknév
  • fonnyadt, kókadt, lankadt, bágyadt, gyenge, erőtlen, csoffadt (tájnyelvi)
  • ráncos, aszott, petyhüdt, löttyedt
  • színtelen, gyatra, reménytelen, kilátástalan

kezd

ige
  • nekifog, nekivág, nekilát, hozzáfog, hozzálát, megkezd, pedz, belefog, szedelőzködik, kezdeményez, lanszíroz (idegen), rákezd, belekap, nekiáll, bevezet, indít, kezdegel (tájnyelvi)

ivóvíz

főnév
  • víz, ital, innivaló, csapvíz, kútvíz, artézi víz, vezetékes víz, tütü (bizalmas)

gőzhajó

főnév
  • gőzös, gőzkocsi (tájnyelvi), csavargőzös, propeller

fütyörész

ige
  • trillázik, fütyül, fütyörög (tájnyelvi), futyorász (tájnyelvi)

gyümölcsfa

főnév
  • csemegefa (tájnyelvi)

irtóztató

melléknév
  • iszonyú, iszonyatos, undorító, félelmetes, rémítő, rémisztő, borzalmas, hajmeresztő, megdöbbentő, megrázó, visszataszító, irtózatos, szörnyűséges, rettentő, rettenetes, förtelmes
  • felháborító, megbotránkoztató, tűrhetetlen
  • nagyon, rendkívül, roppant

gyám

főnév
  • gondnok, gondviselő, kurátor, tutor (idegen), gyámszülő, nevelőszülő
  • gyámapa, nevelőapa
  • gyámanya, nevelőanya
  • konzol, pillér, támasz, dúc, támfa

felszít, fölszít

ige
  • lángra lobbant, fellobbant, éleszt, gyújt, felgyújt, felizzít
  • felizgat, fölgerjeszt, felingerel, felbujt, fellázít, felpiszkál, feléleszt, feltüzel
  • heccel, stimulál, fokoz, kivált, felkelt, okoz, támaszt, kelt, előidéz, felszirkotál (tájnyelvi)

hagyján

határozószó
  • elmegy, megjárja, elviselhető

ítélkezik

ige
  • ítél, bíráskodik, törvénykezik, ítéletet hoz, igazságot szolgáltat, törvényt ül, igazságot tesz, törvényt lát (régies)
  • ítéletet mond, véleményt mond, véleményt alkot, dönt
  • elítél, pálcát tör (valami felett)