elővarázsol szinonimái

ige
  • előteremt, létrehoz, kibűvöl, kibűvészkedik, kicsal, előügyeskedik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

revolverez

ige
  • (bizalmas): zsarol, fenyeget, sakkban tart

eredetileg

határozószó
  • eredendően, eleve, kezdetben, először
  • eleinte, az elején
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elővarázsol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenáll

ige
  • szembehelyezkedik, szembeszegül, szembeszáll, ellenkezik, ellenszegül, visszaver, elhárít, magakadályoz, rezisztál (választékos), tiltakozik, dacol, dacoskodik, makacskodik, berzenkedik, kapálódzik

dosszié

főnév
  • iratgyűjtő, iratrendező, mappa, tok, irattartó, írómappa, levélrendező, levélgyűjtő, aktarendező, irattáska
  • aktacsomó, iratcsomó

dézsmál

ige
  • lop, elvesz, elemel, elvisz, eltulajdonít, fosztogat, elcsen, elcsór (szleng), elsinkófál (bizalmas)
  • vámol (régies), harácsol, zabrál (régies), zsákmányol

címlap

főnév
  • előlap, fedőlap, borító, homlok (régies)

előcsarnok

főnév
  • előtér, hall, társalgó, váróterem, foyer (idegen), vestibulum (régies), átrium (szaknyelvi), aula (idegen), előterem (régies)

eredeztet

ige
  • származtat, levezet, derivál (szaknyelvi)

megízlel

ige
  • kóstol, megkóstol, belekóstol (valamibe), kóstolgat, megpróbál, megpákosztol (tájnyelvi)
  • bekap (bizalmas)

betintáz

ige
  • összetintáz, bepacáz, bekékít

beporzás

főnév
  • pollinizáció (idegen), megtermékenyítés

bizsu

főnév
  • divatékszer, csecsebecse, zsuzsu (régies), fityegő, mütyür, mütyürke

érverés

főnév
  • pulzus, érlökés (régies), érszökés (régies), lüktetés

fékevesztett

melléknév
  • féktelen, zabolátlan, duhaj, gátlástalan, gáttalan, fegyelmezetlen, rakoncátlan, elvadult, szilaj, vad, nekibőszült, ellenállhatatlan, eszeveszett, tomboló, viharos, túláradó, őrült

hajtás1

főnév
  • kergetés, űzés, hajtóvadászat
  • robot, meló (bizalmas), keccsölés (szleng), gürizés (szleng), iram, hajrá
  • kocsizás, szekerezés
  • autóvezetés

földrész

főnév
  • kontinens, világrész, földség (régies)
  • telek, szántó, szántóföld

előzetes II.

főnév
  • beharangozás, híradás
  • emlékeztetés, figyelmeztetés, értesítés, tervezet, skicc (bizalmas), memó (bizalmas)

elkésik

ige
  • lemarad, lekésik, elmulaszt Sz: lemarad, mint a borravaló; elmegy a vonatja; lekési a csatlakozást; ebéd után forgatja a nyársat; akkor vet, amikor más arat; akkor kap puskához, amikor elrepült a varjú; akkor zárja az istállót, amikor ellopták a fakót; vásár végére jön meg az esze
  • késlekedik, várat magára Sz: jókor jön, elkölt a szüret; jókor jő, mint Balázs pap a vecsernyére

emberséges

melléknév
  • humánus, emberies, emberi, emberségtudó (választékos), emberszerető, humanitárius, filantróp, könyörületes, irgalmas, megértő, együtt érző, jóindulatú, jóakaratú, jószívű, jóságos, jólelkű

forgácsfánk

főnév
  • csöröge, csörögefánk, herőce (tájnyelvi), cserefánk (tájnyelvi), csörge (tájnyelvi), laskafánkó (tájnyelvi)

elszállít

ige
  • elvisz, elfuvaroz, eltalicskáz, eltargoncáz, elhord, eltranszportál (tájnyelvi), eltorboncáz (tájnyelvi), eltakarít

dudál

ige
  • tülköl, kürtöl, szirénázik, sípol
  • (szél): zúg, süvít, süvölt

enyhülés

főnév
  • javulás, könnyebbség, csillapodás, remisszió (szaknyelvi), mérséklődés, megnyugvás, lankadás, alábbhagyás, alábbszállás, csökkenés, szűnés
  • melegedés, olvadás
  • frissülés

földdarab

főnév
  • telekrész, telek, házhely, parcella, tag
  • göröngy, hant, rög