elszántság szinonimái

főnév
  • eltökéltség, határozottság, rendíthetetlenség, rendületlenség, vasakarat, kitartás, bátorság, kurázsi (bizalmas), merészség, mersz, szilárdság, harciasság, vakmerőség, tetterő, harckészség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ügyvédjelölt

főnév
  • ügyvédbojtár, ügyvédgyakornok, ügyvédsegéd, joggyakornok, jurátus (régies), patvarista

düledezik

ige
  • rogyadozik, roskadozik, roskad, dülöng, dülöngőzik (tájnyelvi), düléndez (régies), omladozik, inog, pusztul, tönkremegy, összeomlik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elszántság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elnevez

ige
  • elkeresztel, megnevez, denominál (szaknyelvi)

durran

ige
  • dörren, dördül, elsül, eldördül, csattan, pukkan, puffan, robban, detonál, (jég) rian, rottyan (régies), roppan (régies)

divatjamúlt

melléknév
  • ódivatú, idejétmúlt, idejemúlt, régimódi, régies, ómódi, ósdi, ódon, elavult, korszerűtlen, túlhaladott, özönvíz előtti, ócska, avítt, avult, avatag, ásatag, levitézlett

családanya

főnév
  • mater familias (idegen)

elővigyázatos

melléknév
  • óvatos, figyelmes, éber, előrelátó, körültekintő, meggondolt, megfontolt, gondos, alapos, higgadt, józan

érverés

főnév
  • pulzus, érlökés (régies), érszökés (régies), lüktetés

megmérkőzik

ige
  • szembeszáll, harcol, küzd, kiáll (valakivel), megütközik, párbajozik, megverekszik, megvív, megküzd, megbirkózik, harcra kel, felveszi a harcot, csatára kel, versenyre kel, összeméri erejét

bilincs

főnév
  • rabbilincs, vas, rablánc (választékos), karkötő (szleng), kézvas, kézibéklyó, kézlánc, kurtavas (régies), csincsér (tájnyelvi), karperec (szleng), mancsova (régies), rózsafüzér (szleng), béklyó, gúzs, nyűg
  • rabság, megkötöttség

betábláz

ige
  • megterhel, ráterhel, elnehezít (régies), betabuláz (régies), intabulál (régies), bekebelez (régies)
  • (időt): lefoglal, beoszt, beütemez

bolygó I.

melléknév
  • bolyongó, bujdosó, tévelygő, csavargó, kalandozó, kalandor, barangoló, csatangoló, kóborló, kódorgó, hányt-vetett, száműzött, bolygatag (régies)

étekfogó

főnév
  • (régies): étekhordó, felszolgáló
  • (régies): asztalnok

felemelkedik, föleme

ige
  • feláll, felkel, fölkel, felegyenesedik
  • felmered, égnek áll, égnek mered
  • felszáll, felszökik, felhág, magasba emelkedik, felrepül, felrebben
  • érvényesül, meggazdagodik
  • felmagasztosul

hamisító

melléknév
  • szédelgő, csaló

futballmeccs

főnév
  • focimeccs, futballmérkőzés

elszéled

ige
  • eloszlik, szétoszlik, szétszóródik, szétfut, szétszalad, szétmegy, szétrebben, elrebben (tájnyelvi), elszerteledik (tájnyelvi), elszivárog

elméletileg

határozószó
  • elvileg, elméletben, elvontan, ideálisan, teoretikusan (idegen), teoretice (régies)

építmény

főnév
  • épület, fal, alkotmány, alkotvány (régies), szerkezet, csinálmány, létesítmény, műtárgy, objektum, tákolmány, ház

főtér

főnév
  • piactér, fórum (régies)

elutazik

ige
  • útra kel, útnak indul, útnak ered, eltávozik, elmegy

ég1

ige
  • lángol, lángban áll, lángba borul, izzik, lobog, fellobog, fellobban, lobbot vet, lohog (tájnyelvi), rohog (tájnyelvi), parázslik, pislog, langallik (tájnyelvi), pislákol, senyved, ropog, kojtol (tájnyelvi), égdegél (tájnyelvi), (kályha) duruzsol Sz: megeszi a vörös bika; felszáll a vörös kakas (tájnyelvi)
  • világít, melegít, fűt, fűl (tájnyelvi), ragyog, tündöklik, fénylik, csillog, villódzik, vakít, villog, sugárzik
  • (hőségtől): perzselődik, fonnyad
  • (arc): pirul, piroslik, tüzel
  • sajog, fáj, lüktet, mar, szúr, csíp, hasogat, mardos, gyötör, marcangol, emészt
  • (valamiért): hevül, buzdul, lelkesül, felbuzdul, buzog, buzgólkodik, lelkesedik, rajong, él-hal (valakiért, valamiért), imád, felgerjed
  • (szleng): szégyelli magát, pironkodik
  • (szleng): felsül, kudarcot vall, lebőg (szleng), leszerepel

érintkezés

főnév
  • kontaktus, kapcsolat, ismeretség, összeköttetés, viszony, kötelék, kapocs, összefüggés, találkozás, kontiguitás (idegen), kontingencia (idegen), kommunikáció
  • (nemi): közösülés, párosodás, coitus (idegen), nemi kapcsolat

furfangos

melléknév
  • ravasz, csalafinta, agyafúrt, eszefúrt (tájnyelvi), fúrteszű (régies), fineszes (szleng), furmányos, ármányos, rafinált, fifikás (bizalmas), firnyákos (szleng), fondor (régies), ármányozott (tájnyelvi), facsaratos (tájnyelvi), facsintos (tájnyelvi), fiktéros (tájnyelvi)
  • bonyolult, elmés, fortélyos, cseles, trükkös (bizalmas), fogós, ördöngös