éjjeli I. szinonimái

melléknév
  • éjszakai, éji (választékos)

éjjeli II. szinonimái

főnév
  • éjjeliedény, bili (bizalmas), serbli (bizalmas), bimbi (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egyszálbélű

melléknév
  • (tájnyelvi): kis étkű, sovány, keszeg (bizalmas), gebe, nyápic, nyeszlett, vékonydongájú, bőregér (szleng), csontkollekció, hámozott giliszta (szleng, tréfás), kákabélű (tájnyelvi)

közlegény

főnév
  • közkatona, honvéd, harcos, közvitéz (régies), kopasz (szleng), talpas (régies), stiglic (szleng), baka (bizalmas)
  • átlagember (bizalmas), tucatember, slapec (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a éjjeli szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dűne

főnév
  • homokdomb, homokbucka

csat

főnév
  • kapocs, ruhakapocs, zár, zárókapocs, fibula (szaknyelvi), kösöntyű (régies), boglár (régies)
  • hajcsat, hajcsipesz

címez

ige
  • szólít, mond, hív, titulál, minősít
  • adresszál (régies), címel (tájnyelvi)
  • (megjegyzést): céloz, irányít, szegez, aposztrofál (idegen), intéz, szán

bevár

ige
  • megvár, kivár, várakozik (valakire, valamire)

egyéves

melléknév
  • éves, esztendős
  • (növény): egynyári, efemer

ellen2

főnév
  • (régies, választékos): ellenség, ellenfél, küzdőfél

lomha

melléknév
  • nehézkes, tohonya, komótos (bizalmas), tunya, lassú, lassúdad, piszmogó, kényelemszerető, kényelmes, lusta, rest, ráérő, sziszimuszi (tájnyelvi), szuszma (tájnyelvi), csigaposta (tájnyelvi), csosza (tájnyelvi), lassantapints (tájnyelvi)

bagoly

főnév
  • halálmadár, kuvik

atrocitás

főnév
  • kegyetlenség, kegyetlenkedés, vérengzés, erőszakoskodás, durvaság, kíméletlenség
  • sérelem

becsap

ige
  • becsuk, bevág, bezuppant (tájnyelvi), bedördít (tájnyelvi)
  • behajít, bedob
  • (eső): behatol, beesik, betódul, beárad, bevág, bever
  • rászed, félrevezet, ámít, bebolondít, beugrat, kifog (valakin), felültet (bizalmas), áthintáz (szleng), átvág (szleng), lóvá tesz, bolonddá tesz, áprilist járat (valakivel), megcsal, megkárosít, megrövidít, becsábít (tájnyelvi), bekefél (tájnyelvi), bekavarint (tájnyelvi), bekormoz (tájnyelvi), eláltat (tájnyelvi), kifírundcvancigol (bizalmas), átdob (szleng), átkúr (durva), átráz (bizalmas), átejt (bizalmas), átver (bizalmas), bebóvliz (szleng), bedűt (szleng), beetet (szleng), befírol (szleng), belógat (szleng), bepaliz (bizalmas), kidribliz (szleng), kistrinyáz (szleng), megfirkál (szleng) Sz: áprilist járat (valakivel); átvág, mint szart a palánkon (durva); beadja a maszlagot; beköti a szemét; bolondot járat (valakivel); csőbe húz; elküld az erdőbe (szleng); falhoz állít (szleng); hályogot húz a szemére; hídba tesz (szleng); huszonnyolcra vesz (szleng); kiszedi a szeme szőrét; leüt a lábáról; lúddá tesz; mézesmadzaggal megköt; palira vesz (szleng); port hint a szemébe; vízre visz
  • (tájnyelvi): bevakol
  • (állatot): bekerget, behajt, beterel
  • (régies): beront, betör, beüt, befordul, betér

elnevet

ige
  • (elneveti magát): felnevet, kitör a nevetés (valakiből), nevetésben tör ki, jókedvre derül, elkacagja magát, megkacagja magát (tájnyelvi), elviccsantja magát (tájnyelvi)

embertan

főnév
  • antropológia, embertudomány (régies)

galóca

főnév
  • amanita (szaknyelvi), keserűgomba (régies)

felkoncol, fölkoncol

ige
  • legyilkol, kivégez, megöl, lemészárol, leöldös, levág, kardélre hány, lekaszabol, masszakrál (régies), agyonvág, agyonszúr, felprédál (tájnyelvi), felpástol (tájnyelvi)

éjszakás

melléknév, főnév
  • éjjeles, éjjeli műszakos

dulakodik

ige
  • tülekszik (régies), birkózik, verekedik, hadakozik, küzd, hajba kap, ölre megy, ökölre megy, birokra kel, tusakodik, viaskodik, győzködik (tájnyelvi), külekedik (tájnyelvi), hatajkodik (tájnyelvi)

elgyötör

ige
  • megkínoz, elkínoz, meggyötör, elöl, megvisel

felgyűr, fölgyűr

ige
  • felteker, feltűr, felhajt, felhajtogat, feltűz, felgyürköd (tájnyelvi), felgyürköl (tájnyelvi)

elbúcsúztat

ige
  • elparentál (régies), végbúcsút mond, elénekel, elharangoz, elsirat, eltemet

csendít

ige
  • (tájnyelvi): csenget, harangoz

elit I.

melléknév
  • első osztályú, kiváló, exkluzív, válogatott
  • rangos, úri, arisztokratikus, kékvérű, előkelő

félkarú

melléknév
  • egykarú, félkezű