összekülönbözik szinonimái

ige
  • összevész, összezördül, összetűz, összekoccan (bizalmas), összekap (bizalmas), összeszólalkozik, összeágaskodik (tájnyelvi), megviszonylik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jelölt II.

főnév
  • pályázó, aspiráns (szaknyelvi), gyakornok
  • kandidátus, várományos

eltemet

ige
  • elhantol (választékos), elföldel, örök nyugalomra helyez (választékos), végső nyugalomra helyez (választékos), megadja a végtisztességet (valakinek), utolsó útjára kísér, elbúcsúztat, eltakarít, sírba tesz, sírba helyez, visszaadja a földnek, inhumál (régies), elás, elkapar (pejoratív), elsírol (tájnyelvi), elhomlít (tájnyelvi)
  • betemet, beborít, maga alá temet, elnyel, magába fogad
  • elrejt, elfed, elleplez, palástol, elkendőz, eltitkol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a összekülönbözik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

öltözik

ige
  • öltözködik, felöltözik
  • (valahogyan): ruházkodik, jár

negédes

melléknév
  • (választékos): mesterkélt, finomkodó, szenvelgő, affektált, kényeskedő, magakellető, mézesmázos, modoros, különcködő, émelygős
  • (régies): büszke, dölyfös, rátarti, fennhéjázó, begyes (tájnyelvi), fennenköpő (tájnyelvi), fölényes

műtős

főnév
  • műtőasszisztens

megvénül

ige
  • megöregszik, megőszül, megvénhedik (régies), elagg (választékos), megaggik (régies), megaggul (régies), megkorosodik, megidősödik, megtörődik

őskor

főnév
  • előidő (régies), hajdankor

penicilus

főnév
  • (régies): tollkés, zsebkés, bicska

meditál

ige
  • elmélyed, elmerül, szemlélődik
  • tűnődik, elmereng, mélázik, bölcselkedik, filozofál, elgondolkodik
  • töpreng, tanakodik, mérlegel, rágódik, tépelődik, latolgat, fontolgat, meghány-vet, morfondírozik, spekulál

maradék

főnév
  • ételmaradék, morzsa, fölösleg, reszli (bizalmas), resztli (bizalmas), faradék (régies), pöszlék (tájnyelvi), metélék (régies), hulladék, maradvány, reziduum (szaknyelvi), szuperplusz (régies), fogyaték (tájnyelvi), hulló (tájnyelvi)
  • (régies): ivadék, sarjadék, utód
  • utókor

keszeg

melléknév
  • (bizalmas): vézna, sovány, vékony, cingár, vékonydongájú, ösztövér, csontos, girhes, nyurga, ványadt, elaszott, silány, gyatra

megfeledkezik, megfe

ige
  • elfelejt, elfeled, elfeledkezik, elmulaszt (valamit), eligyekedik (tájnyelvi), kimegy az eszéből, nem emlékszik(valamire)
  • (megfeledkezik magáról): elragadtatja magát, heveskedik, indulatoskodik
  • (megfeledkezik magáról): illetlenkedik
  • szellent, fingik (durva)

pihen

ige
  • ledől, hűsöl, fekszik, hever, alszik, pauzál (régies), sziesztázik (bizalmas), ejtőzik, rostokol, pihenőt tart, lazít, lustálkodik, javádzik (tájnyelvi), szusszan (tájnyelvi), pamlagol (tájnyelvi)
  • kikapcsolódik, üdül, szórakozik
  • nyugszik

pusztul

ige
  • tönkremegy, sorvad, enyészik, hanyatlik, megszűnik, megsemmisül
  • meghal, elhull, megdöglik, kiveszik, vész, semmivé válik, elporlik, elhamvad, kihal
  • düledezik, omladozik, roskadozik, rogyadozik Sz: hull, mint ősszel a légy
  • eltakarodik, elhordja magát, kotródik, lódul
  • (szleng): henyél, lopja a napot, heverészik, lustálkodik, döglik (durva)

emlékezőtehetség

főnév
  • memória (idegen), emlékezet, emlékerő (régies)

szertartás

főnév
  • rítus, ceremónia, istentisztelet, liturgia, mise, offícium (szaknyelvi), rituálé
  • aktus (szaknyelvi), formaság, külsőség

serleg

főnév
  • kehely, kupa, ivóedény, pohár, díszpohár, billikom (régies), bokály (régies), bratina (régies)

összeomlik

ige
  • összedől, romba dől, összeroskad, összerogyik, ledől, leomlik, lerogyik, leszakad
  • feladja a küzdelmet
  • idegösszeroppanást kap, kiborul, maga alatt van
  • felbomlik, megsemmisül, összeroggyan, elpusztul
  • meghiúsul, kudarcba fullad, megbukik, dugába dől, megfeneklik, füstbe megy, befuccsol (bizalmas)

ózondús

melléknév
  • (levegő): üde, friss, tiszta

sebhely

főnév
  • heg, var, hegesedés, vakseb (régies), forradás, nyom, himlőhely
  • horzsolás

ötven

számnév
  • félszáz

nemeslevél

főnév
  • címerlevél (régies), armális (régies), kutyabőr (tréfás), nemesi oklevél

patkány

főnév
  • buckány (tájnyelvi), bizgány (tájnyelvi), gugán (tájnyelvi), kaptányféreg (tájnyelvi), heréc (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): vakond
  • (tájnyelvi): pocok
  • (szleng): mocsok, szemét (durva), szemétláda, gané (szleng), rohadék (durva), tetű, gazember, gazfickó, csirkefogó, semmirekellő

seprőcirok

főnév
  • szerecsenköles