őskor szinonimái

főnév
  • előidő (régies), hajdankor

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

keménykezű

melléknév
  • erőskezű, határozott, erélyes, szigorú

nőnem

főnév
  • szépnem, szebbik nem (bizalmas), femininum (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a őskor szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ósdi

melléknév
  • ó, régimódi, divatjamúlt, idejétmúlt, levitézlett, ódivatú, elavult, avítt, avatag, avas, őskori (bizalmas), kőkori (bizalmas), elévült, ásatag, korszerűtlen, túlhaladott, kopott, poros, muzeális
  • maradi, vaskalapos, haladásellenes, konzervatív, óhitű, atavisztikus (választékos)

nagykendő

főnév
  • sál, stóla, pelerin, nagykeszkenő (tájnyelvi)

munka

főnév
  • tevékenység, elfoglaltság, termelőtevékenység (szaknyelvi)
  • fáradozás, fáradság, vesződség, gürcölés, hajtás (bizalmas), strapa (bizalmas), kulizás (szleng), kulimunka (bizalmas), favágás (bizalmas), gálya (szleng)
  • kényszermunka, úrdolga (régies), robot
  • tennivaló, teendő, feladat, dolog, penzum (régies)
  • munkahely, munkakör, alkalmazás, állás, foglalkozás, hivatal, kenyérkereset, meló (szleng)
  • mű, mestermű, alkotás, opus (választékos)
  • munkadarab, darab, készítmény, termék

megszűnik

ige
  • véget ér, befejeződik, elmúlik, elévül, elenyészik, megsemmisül, felbomlik, eloszlik, elhárul, széthull, lejár, lezáródik, eláll, elül (lárma), elcsitul, elsimul, felszámolódik, lelohad, abbamarad, megáll, megszakad
  • feloszlik, becsuk (üzlet)
  • (régies): elhallgat, elnémul

önnön

névmás
  • saját, ten (régies)

passzol

ige
  • (szaknyelvi): (labdát) továbbít, lead
  • (bizalmas): odaad, átad, átnyújt, továbbít

marsall

főnév
  • tábornagy

mágneses

melléknév
  • magnetikus (régies), delejes (régies)
  • bűvös, varázsos, varázslatos, igéző, vonzó

kerekedik2

ige
  • keletkezik, kél, támad, megalakul, létrejön, létesül, képződik, terem, születik, készül, kezdődik
  • ered, származik

megbüdösödik

ige
  • megszagosodik, megáporodik, megavul (tájnyelvi), megzápul, petyhed (tájnyelvi), poshad, megromlik

pénzbeszedő

főnév
  • díjbeszedő, inkasszáns (régies)

programoz

ige
  • tervez, utasít
  • ütemez, beoszt

elvégre

határozószó
  • utóvégre, utóvégre is, végre is, végül is, végtére, végtére is, végeredményben, legvégre (régies), lényegében, hiszen, hát, éppen, tulajdonképpen, voltaképpen
  • (régies): végül, végezetül

szemtelenkedik

ige
  • arcátlankodik, orcátlankodik, pimaszkodik, felesel, pofátlankodik, hetykélkedik
  • tolakodik Sz: felköti a pofabocskort

savanyúvíz

főnév
  • borvíz, ásványvíz, csevice (régies)

őszinteség

főnév
  • igazmondás, nyíltság, egyenesség, nyíltszívűség, szókimondás

ormótlan

melléknév
  • idomtalan, alaktalan, formátlan, otromba, aránytalan, bumszli (tájnyelvi)
  • vaskos, ügyetlen, nehézkes, behemót, esetlen, trampli

pánik

főnév
  • rémület, páni rémület, vakrémület, fejvesztettség, felfordulás, zavarodás, kavarodás, riadalom, fejetlenség, zűrzavar, ijedség, félelem, nyugtalanság, megzavarodás

sajtár

főnév
  • fejőedény, fejősajtár, dézsa, csöbör (tájnyelvi), cseber (tájnyelvi), rocska (tájnyelvi)

összekülönbözik

ige
  • összevész, összezördül, összetűz, összekoccan (bizalmas), összekap (bizalmas), összeszólalkozik, összeágaskodik (tájnyelvi), megviszonylik (tájnyelvi)

napsütés

főnév
  • napfény, verőfény, napmeleg (tájnyelvi), napvilág, nap, napsugárzás

pardon I.

módosítószó
  • bocsánat, elnézést kérek, bocsásson meg, bocsánatot kérek, bocs (bizalmas), bocsi (bizalmas)

sas

főnév
  • sasmadár, saskeselyű
  • griffmadár (régies)
  • (tájnyelvi): horog, karika, szeg
  • (szleng): repülős, ejtőernyős