szertartás szinonimái

főnév
  • rítus, ceremónia, istentisztelet, liturgia, mise, offícium (szaknyelvi), rituálé
  • aktus (szaknyelvi), formaság, külsőség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

óg-móg

ige
  • (tájnyelvi): dohog, dörmög, morog, morgolódik, duzzog, zsörtölődik, füstölög, berzenkedik

megrebben

ige
  • megrezzen, megmoccan, megborzong, megrezdül, megrázkódik
  • megijed
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szertartás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szegény II.

főnév
  • szegényember

sandít

ige
  • sandikál (bizalmas), sanda pillantásokat vet, pillantgat, pillog, sandalít (tájnyelvi), sandal (tájnyelvi)
  • kancsalít, bandzsít, kancsít (bizalmas), bandzsalít (tájnyelvi)

rop

ige
  • jár, táncol, lejt, szaporáz

prototípus

főnév
  • őstípus, őspéldány, ősminta, archetípus (szaknyelvi)
  • minta, mintapéldány, mintadarab, alaptípus, alapforma
  • mintakép, megtestesítés

szemtelenkedik

ige
  • arcátlankodik, orcátlankodik, pimaszkodik, felesel, pofátlankodik, hetykélkedik
  • tolakodik Sz: felköti a pofabocskort

szükséges

melléknév
  • kellő, kívánatos, indokolt, muszáj, helyénvaló, elengedhetetlen, nélkülözhetetlen, elkerülhetetlen, óhatatlan, elmaradhatatlan, szükségszerű, szükségképpeni
  • fontos, létfontosságú

pamut

főnév
  • gyapot
  • gyapotfonal, pamutfonal, pamuk (tájnyelvi), cotton (szaknyelvi)

összeszorít

ige
  • összezsúfol, beprésel, összeprésel, összenyom, összegúzsol (tájnyelvi), összesajtol
  • meghúz
  • (szájat): összeharap, összecsuk, összezár

megfogamzik

ige
  • megtermékenyül, teherbe esik, megfogan, megcsigolyázik (tájnyelvi)
  • megered, gyökeret ver, megköt, meggyökerezik
  • (oltás, szemzés): megköt, fejlődésnek indul, megfakad, megered, megfogja (tájnyelvi)
  • (választékos): hatni kezd, hat
  • (áldás, átok): beteljesedik, betelik (bizalmas)

patakzik

ige
  • (izzadság): ömlik, folyik, gyöngyözik, csurog, dől, szakad, árad
  • (könny): hull, potyog, ömlik, csorog, hentereg (tájnyelvi)

tákol

ige
  • (pejoratív): eszkábál, összeró, ró, illeszt, összeüt, bütyköl, fabrikál
  • barmol
  • foldoz, összetold

ten

névmás
  • (régies): saját, tulajdon, önnön

hatókör

főnév
  • hatósugár, hatótávolság, hatókörzet

világos I.

melléknév
  • fényes, napfényes, megvilágított, kivilágított, fényárban úszó
  • világító, ragyogó
  • pasztell, halvány, fehéres, fényes
  • szőke, kese (tájnyelvi)
  • magas, csengő, vidám
  • érthető, közérthető, áttekinthető, tiszta, átlátszó, szemléletes, szabatos, kézzelfogható, egyértelmű, kétségtelen, nyilvánvaló, félreérthetetlen, magától értetődő, logikus, evidens
  • (tájnyelvi): nyílt, szabad, téres (régies)

uszító

melléknév
  • lázító, bujtogató, felbujtó, fölforgató

szerves

melléknév
  • organikus (idegen), integráló(idegen)
  • (kapcsolat): szoros

szavazat

főnév
  • voks (idegen), vótum (idegen), suffragium (idegen)
  • szavazati jog
  • (régies): szavazás

szopogat

ige
  • szívogat, majszol, nyalogat, cuclizik, szopicskál (tájnyelvi), szopikál (tájnyelvi)
  • (bizalmas): iszogat, iddogál, kortyol

újezüst

főnév
  • alpakka (szaknyelvi)

szigorúan

határozószó
  • keményen, zordul, zordan, mereven, ridegen

sebészet

főnév
  • traumatológia, kirurgia (régies)

szösszenet

főnév
  • versike, mondóka

uraskodó

melléknév
  • úrhatnám, urizáló, előkelősködő