sebhely szinonimái

főnév
  • heg, var, hegesedés, vakseb (régies), forradás, nyom, himlőhely
  • horzsolás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kirajzolódik

ige
  • kiválik, elhatárolódik, körvonalazódik, kiemelkedik, tükröződik, kiugrik, szembeötlik, előtűnik, kitűnik, kimagaslik
  • kialakul, kibontakozik

puskacső

főnév
  • fegyvercső
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a sebhely szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ronda

melléknév
  • randa (bizalmas), ocsmány, csúf, csúnya, förtelmes, rusnya, éktelen, rút, rosszképű, pocsék, lepra (szleng), rohda (régies), cefet (tájnyelvi), prasnya (tájnyelvi), ocsmonda (tájnyelvi)
  • visszataszító, undorító, utálatos, ellenszenves
  • piszkos, szennyes, mocskos, retkes (bizalmas)
  • obszcén, trágár, disznó, malac, mocskos, szégyenletes
  • rossz, elviselhetetlen

postakocsi

főnév
  • postajárat, gyorsposta, mozgóposta
  • delizsánsz (régies), gyorskocsi

pironkodik

ige
  • szégyenkezik, szégyenkedik (tájnyelvi), szégyelli magát, zsenírozza magát (bizalmas), pirul, irul-pirul, restelkedik, ég (szleng)
  • el-elpirul

összebeszél

ige
  • megállapodik, megegyezik, összeesküszik, intrikál, szövetkezik, összejátszik, konspirál (idegen), összetanakodik (tájnyelvi)
  • összehadar, összehabar, összehord, összefecseg, összehantál, összehadovál, összezagyvál, elkalandozik, összekalatyol (régies), rizsázik (szleng)

sajtár

főnév
  • fejőedény, fejősajtár, dézsa, csöbör (tájnyelvi), cseber (tájnyelvi), rocska (tájnyelvi)

süsü2

melléknév
  • együgyű, bolondos, habókos, félkegyelmű, félnótás, hülye, idióta, ostoba, buta

nyakkendő

főnév
  • nyakravaló, kravátli (régies), kultúrmadzag (szleng), bikakötő (szleng), bocikötél (szleng), csirkebél (szleng), tyúkbél (szleng), nyakló (régies), csokornyakkendő

népkonyha

főnév
  • ínségkonyha, szegénykonyha, ingyenkonyha, Róbert bácsi konyhája

legjava

főnév
  • (valaminek): legkiválóbbja, föle, színe-virága, színe-java, krémje, legbakja (tájnyelvi), legdandárja (tájnyelvi), leglelke (tájnyelvi), javasjava (tájnyelvi)

ó1

melléknév
  • ódon, ősi, ősrégi, prehisztorikus (szaknyelvi), archaikus, antik, klasszikus, egykori, hajdani, volt, vén (választékos)
  • elavult, avult, elhasznált, ósdi, idejétmúlt, régimódi, vaskalapos (pejoratív)
  • levitézlett
  • (tájnyelvi): régi, sokéves, állott

szakmány

főnév
  • teljesítménybér, darabbér, akkord (idegen)
  • (régies): részesedés
  • (régies): szakma, foglalkozás
  • (régies): műszak

szerfelett, szerfölö

határozószó
  • felettébb, fölöttébb, nagyon, igen, módfelett, különösen, rendkívül, igencsak, roppantul, nagymértékben, rettenetesen, borzasztóan, fenemód, iszonyúan, szörnyen, irtóra (szleng), állatira (szleng)

gátfutás

főnév
  • akadályfutás, gát (bizalmas)

újezüst

főnév
  • alpakka (szaknyelvi)

telegram

főnév
  • (régies): távirat, sürgöny

segédkönyv

főnév
  • jegyzet, segédlet, kalauz, segédanyag, kisokos (bizalmas), kézikönyv, vademecum
  • tankönyv

rohan

ige
  • fut, szalad, siet, üget, száguld, rohangál, vágtat, robog, viharzik, lohol, iramlik, szedi a lábát, nyaka köré szedi a lábát, nyaka közé kapja a lábát, nyargal, iszkol, spurizik (szleng), sprintel (bizalmas), tép (szleng), söpör (bizalmas), repeszt (szleng), rongyol (szleng), teker (szleng), rúgtat (tájnyelvi) Sz: talpa sem éri a földet; úgy megy, mint a veszett állat; megy, mint a szélvész; úgy szalad, mint akit ostorral vágnak
  • (idő): múlik, repül, száll

sötétség

főnév
  • sötét, este, éjszaka, éjjel, éj (választékos)
  • árnyék, árny, homály
  • butaság, tudatlanság, műveletlenség, korlátoltság, tanulatlanság, kulturálatlanság, elmaradottság
  • gonoszság, embertelenség, elvetemültség, aljasság, galádság
  • komorság, levertség, csüggedtség, reménytelenség

tébolyító

melléknév
  • őrjítő, vadító, dühítő, észbontó, észvesztő, idegőrlő, idegölő, őrült Sz: az agyára megy az embernek; meg lehet tőle veszni; a falra lehet mászni tőle

sértődöttség

főnév
  • sértődés, sérelem, megbántottság, seb, fullánk
  • neheztelés, duzzogás

presztízs

főnév
  • tekintély, hírnév, (erkölcsi) befolyás, nagyrabecsülés, nimbusz

strófa

főnév
  • versszak, szakasz
  • (bizalmas): dalszöveg, vers

teknős

melléknév
  • vályúszerű, homorú
  • teknősbéka