sebhely szinonimái
főnév
- heg, var, hegesedés, vakseb (régies), forradás, nyom, himlőhely
- horzsolás
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
tiszt
főnév
- katonatiszt, parancsnok
- (régies): tisztviselő, hivatalnok
- (választékos): hatáskör, munkakör, tisztség, feladat, beosztás, reszort (idegen)
vágás
főnév
- metszés, nyírás, hasítás
- nyom, hasadék, rés, hasadás
- seb, sebhely, heg, hegedés, var, forradás, forradat (régies), forrács (tájnyelvi)
- ütés, csapás, sújtás
- irtás, fakitermelés
- vágat, szelet
- ölés, disznóölés, mészárlás
- aratás, sarolás, betakarítás, kaszálás, aratat (tájnyelvi)
- montázs (szaknyelvi)
ronda
melléknév
- randa (bizalmas), ocsmány, csúf, csúnya, förtelmes, rusnya, éktelen, rút, rosszképű, pocsék, lepra (szleng), rohda (régies), cefet (tájnyelvi), prasnya (tájnyelvi), ocsmonda (tájnyelvi)
- visszataszító, undorító, utálatos, ellenszenves
- piszkos, szennyes, mocskos, retkes (bizalmas)
- obszcén, trágár, disznó, malac, mocskos, szégyenletes
- rossz, elviselhetetlen
pironkodik
ige
- szégyenkezik, szégyenkedik (tájnyelvi), szégyelli magát, zsenírozza magát (bizalmas), pirul, irul-pirul, restelkedik, ég (szleng)
- el-elpirul
összebeszél
ige
- megállapodik, megegyezik, összeesküszik, intrikál, szövetkezik, összejátszik, konspirál (idegen), összetanakodik (tájnyelvi)
- összehadar, összehabar, összehord, összefecseg, összehantál, összehadovál, összezagyvál, elkalandozik, összekalatyol (régies), rizsázik (szleng)
sajtár
főnév
- fejőedény, fejősajtár, dézsa, csöbör (tájnyelvi), cseber (tájnyelvi), rocska (tájnyelvi)
nyakkendő
főnév
- nyakravaló, kravátli (régies), kultúrmadzag (szleng), bikakötő (szleng), bocikötél (szleng), csirkebél (szleng), tyúkbél (szleng), nyakló (régies), csokornyakkendő
legjava
főnév
- (valaminek): legkiválóbbja, föle, színe-virága, színe-java, krémje, legbakja (tájnyelvi), legdandárja (tájnyelvi), leglelke (tájnyelvi), javasjava (tájnyelvi)
ó1
melléknév
- ódon, ősi, ősrégi, prehisztorikus (szaknyelvi), archaikus, antik, klasszikus, egykori, hajdani, volt, vén (választékos)
- elavult, avult, elhasznált, ósdi, idejétmúlt, régimódi, vaskalapos (pejoratív)
- levitézlett
- (tájnyelvi): régi, sokéves, állott
szakmány
főnév
- teljesítménybér, darabbér, akkord (idegen)
- (régies): részesedés
- (régies): szakma, foglalkozás
- (régies): műszak
szerfelett, szerfölö
határozószó
- felettébb, fölöttébb, nagyon, igen, módfelett, különösen, rendkívül, igencsak, roppantul, nagymértékben, rettenetesen, borzasztóan, fenemód, iszonyúan, szörnyen, irtóra (szleng), állatira (szleng)
segédkönyv
főnév
- jegyzet, segédlet, kalauz, segédanyag, kisokos (bizalmas), kézikönyv, vademecum
- tankönyv
rohan
ige
- fut, szalad, siet, üget, száguld, rohangál, vágtat, robog, viharzik, lohol, iramlik, szedi a lábát, nyaka köré szedi a lábát, nyaka közé kapja a lábát, nyargal, iszkol, spurizik (szleng), sprintel (bizalmas), tép (szleng), söpör (bizalmas), repeszt (szleng), rongyol (szleng), teker (szleng), rúgtat (tájnyelvi) Sz: talpa sem éri a földet; úgy megy, mint a veszett állat; megy, mint a szélvész; úgy szalad, mint akit ostorral vágnak
- (idő): múlik, repül, száll
sötétség
főnév
- sötét, este, éjszaka, éjjel, éj (választékos)
- árnyék, árny, homály
- butaság, tudatlanság, műveletlenség, korlátoltság, tanulatlanság, kulturálatlanság, elmaradottság
- gonoszság, embertelenség, elvetemültség, aljasság, galádság
- komorság, levertség, csüggedtség, reménytelenség
tébolyító
melléknév
- őrjítő, vadító, dühítő, észbontó, észvesztő, idegőrlő, idegölő, őrült Sz: az agyára megy az embernek; meg lehet tőle veszni; a falra lehet mászni tőle