pusztul szinonimái

ige
  • tönkremegy, sorvad, enyészik, hanyatlik, megszűnik, megsemmisül
  • meghal, elhull, megdöglik, kiveszik, vész, semmivé válik, elporlik, elhamvad, kihal
  • düledezik, omladozik, roskadozik, rogyadozik Sz: hull, mint ősszel a légy
  • eltakarodik, elhordja magát, kotródik, lódul
  • (szleng): henyél, lopja a napot, heverészik, lustálkodik, döglik (durva)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

áttekintés

főnév
  • vázlat, összefoglalás, kép, helyzetkép, leltár, jegyzék, recenzió (szaknyelvi), tájékoztató, keresztmetszet, kivonat, szinopszis (szaknyelvi), rezümé, konspektus (idegen)
  • elképzelés, tudás, ismeret

kézikönyv

főnév
  • segédkönyv, vezérkönyv, kalauz, vademecum (idegen), repetitórium (idegen), kompendium (idegen)
  • tankönyv
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a pusztul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

póráz

főnév
  • ebszíj, kutyaszíj, jártatószalag, járszalag
  • béklyó, gúzs

összeaszik

ige
  • összezsugorodik, összeszárad, kiszárad, megfonnyad, megtöpped (tájnyelvi), összetöpörödik, összesömörödik (tájnyelvi)

öltözik

ige
  • öltözködik, felöltözik
  • (valahogyan): ruházkodik, jár

nesztor

főnév
  • (választékos): rangidős, korelnök

programoz

ige
  • tervez, utasít
  • ütemez, beoszt

részletes

melléknév
  • részletező, aprólékos, tételes, minuciózus (idegen), tüzetes, átfogó, alapos, beható, részletezett, részletekbe menő, mindent felölelő, terjedelmes, kimerítő, bőséges, lelkiismeretes

mesterséges

melléknév
  • művi, csinált, emberkéz alkotta, mű, szintetikus
  • fiktív

mélyít

ige
  • ás, fúr, váj, süllyeszt, vés, kotor, völgyel (szaknyelvi), kiüregez
  • elsötétít, elkomorít, beárnyékol
  • (válságot): növel, terjeszt, fokoz, nagyobbít, eszkalál
  • öregbít (hírnevet)

korhű

melléknév
  • stílszerű, stílusos
  • korabeli, egyidejű

modor

főnév
  • magatartás, magaviselet, viselkedés, föllépés, habitus, stílus, tónus (régies), hangnem, manír (régies), tenor (régies)

rizikó

főnév
  • kockázat, kockáztatás, veszély, bizonytalanság, vakmerőség

sikló

főnév
  • vízisikló
  • drótkötélpálya, függővasút
  • (tájnyelvi): zsurló

felpofoz, fölpofoz

ige
  • felképel, leken egy pofont, nyaklevest ad, arcul csap, arcul üt, pofon üt, pofon vág, feltasliz (régies), ad egy susnyákot (szleng), fültövön vág (szleng), felhókol (tájnyelvi), felmókol (tájnyelvi), felnyakal (tájnyelvi), fejbeket ad (tájnyelvi), felszájal (tájnyelvi)

ten

névmás
  • (régies): saját, tulajdon, önnön

széttipor

ige
  • széjjeltipor, összetipor, széttapos, széjjeltapos, összetapos, agyontapos

határozószó
  • tetejére, tetejébe, felületére
  • területére, külsejére
  • neki, számára, őrá
  • felé, irányában
  • utána, azután, azt követőleg
  • ráadásul, hozzá még

polgári II.

főnév
  • (bizalmas): polgári iskola

regisztrál

ige
  • lajstromoz, bejegyez, jegyzékbe vesz, összeír, iktat, besorol, listára vesz, bevezet, katalogizál, kartotékol (szaknyelvi), nyilvántart
  • megállapít, feljegyez, felsorol, rögzít, jelöl, jelez, felír, feltüntet

szerfelett, szerfölö

határozószó
  • felettébb, fölöttébb, nagyon, igen, módfelett, különösen, rendkívül, igencsak, roppantul, nagymértékben, rettenetesen, borzasztóan, fenemód, iszonyúan, szörnyen, irtóra (szleng), állatira (szleng)

ráhajt2

ige
  • (fejet): ráfektet, rátesz

összekapcsol

ige
  • egybekapcsol (választékos), összeerősít, bekapcsol, összetűz, összecsatol, egybekovácsol, összedug, összefog, összeilleszt, klammerkáz (tájnyelvi), hozzáerősít, hozzákapcsol
  • összecsatlakoztat, egyesít
  • összefűz, összeköt, összeláncol, összeforraszt
  • társít, asszociál, kapcsolatba hoz
  • párosít

rendőrautó

főnév
  • csíkos (szleng), kékmadár (szleng), meseautó (szleng), zsuppkocsi (szleng)
  • rabomobil, rabszállító

szétomlik

ige
  • szétmállik, szétesik, széthull, szétmegy
  • (haj): elomlik, szétterül