szimfónia jelentése

  • zene többnyire négytételes, zenekarra írt nagyszabású mű
  • zene (főleg olasz sinfonia alakban) barokk operák és szvitek nyitánya vagy közzenéje
  • (régebben) összhangzás, zengés
  • német Symphonie ‘ua.’ ← latin symphoniagörög szümphónia ‘zene, összhangzat’ ← szümphónosz ‘összhangzatos’: szün- ‘össze, együtt’ | phóné ‘hang’

További hasznos idegen szavak

abstósz

  • sport úszók elrugaszkodása fordulóban a medence falától, vízilabdában az ellenfél testéről
  • német Abstoss ‘ellökés’ ← abstossen ‘ellök’: ab- ‘el, le’ | stossen ‘lök’

ortofónia

  • orvosi szabályos hangképzés
  • tudományos latin orthophonia ‘ua.’: lásd még: orto- | görög phóné ‘hang’
A szimfónia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kádiaszker

  • jogtudomány mohamedán hadbíró, a kádik felettese
  • történelem a legfelső bíró a török birodalmi államtanácsban
  • török kadiaszker ‘ua.’: lásd még: kádi | arab aszker ‘hadsereg’

karburátor

  • műszaki üzemanyagporlasztó berendezés
  • kémia gázosító
  • angol carburetor ‘porlasztó’ ← francia carburateur ‘ua.’, lásd még: karburál

logomachia

  • szócsata, kicsinyes vita
  • latin, ‘ua.’: lásd még: logo- | görög makhé ‘csata’ ← makhomai ‘harcol’

szlavisztika

  • tudomány a szláv nyelvekkel, irodalmakkal és kultúrával foglalkozó tudomány
  • német Slawistik ‘ua.’ ← Slawe ‘szláv’, lásd még: szláv

immaculata

kiejtése: immakuláta
  • művészet a Mária-ábrázolások egyik típusa a barokk korban, a szeplőtelen Szűz megdicsőülve áll a holdsarlón vagy a földgolyón
  • latin, ‘folttalan’: in- ‘nem-’ | maculare, maculatum ‘beszennyez, foltot ejt’ ← macula ‘folt, szeplő’
  • lásd még: macchia, maquis

cink

  • kémia horgany, kékesfehér, kristályos szerkezetű fémes elem
  • német Zinklatin zincum (Paracelsus névadása)

récamier

epigenezis

  • genetika az a ma általánosan elfogadott felfogás, hogy az ivarsejtekben a születendő egyed szervei nincsenek előre meghatározva, hanem az egyedfejlődés során alakulnak ki
  • geológia azok a kisebb változások, amelyek a kőzetet kialakulás után érik
  • angol epigenesis ‘ua.’: görög epi- ‘rajta, után’ | lásd még: genezis

okkupáció

  • katonai idegen állam területének katonai megszállása
  • latin occupatio ‘ua.’, lásd még: okkupál

energetikus

  • tudomány energetikával foglalkozó, az energiagazdálkodást irányító szakember
  • magyar, ‘ua.’, lásd még: energetika (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)

anhidrit

  • ásványtan rombos rendszerben kristályosodó kálciumszulfát, amely vízfelvétellel gipsszé alakul
  • angol anhydrite ‘ua.’: görög a(n)- ‘nem’ | hüdór, hüdrosz ‘víz’ | -it (ásványra utaló toldalék)

spondeus

  • irodalom két hosszú szótagból álló láb az antik időmértékes verselésben, amelyet eleinte a szertartásokat kísérő énekekben alkalmazhattak
  • latin, ‘ua.’ ← görög szpondeiosz ‘ua.’, eredetileg ‘áldozati’ ← szpondé ‘italáldozat’