szelektivitás jelentése
szelektáló képesség
angol selectivity ‘ua.’, lásd még: szelektív
További hasznos idegen szavak
összeillik, összevág, talál, egyezik
latin quadrare ‘illik, összevág’, eredetileg ‘negyedel’ ← quadrum ‘négyzet’ ← quatuor ‘négy’
jogtudomány elővétel, elővételi jog
jogtudomány választás joga és lehetősége két dolog (pl. két állampolgárság) között
választék, választható dolog
latin optio ‘szabad választás’ ← optare ‘kiszemel, kíván’
lásd még: optál , optáns
A szelektivitás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
(tudományos szóösszetételek előtagjaként) Indiával kapcsolatos
lásd még: ind
visszavág, találóan válaszol, felesel
lásd még: replika
kilakoltat, kiűz
német delogieren ← francia déloger ‘ua.’: dé(s)- ← latin dis- ‘el, ki’ | loge ‘kunyhó, szoba, lakás’ ← ófelnémet laubja ‘lugas’
lásd még: loggia , lobby
orvosi vérméreg
tudományos latin haemotoxin ‘ua.’, lásd még: hemo- , toxin
zene mély althang
olasz contralto ‘ua.’, lásd még: kontra- , alt
katonai állomásozik, valahol tartózkodik
elhelyez, körletet kijelöl
német stationieren ← francia stationner ‘ua.’, lásd még: stáció
nyelvtan nyelvjárás, tájszólás, tájnyelv
latin dialectus ‘ua.’ ← görög dialektosz ‘beszélgetés, beszédmód, nyelvhasználat’ ← dialegomai ‘beszélget’, lásd még: dialektika
zene dallamot kifejezően tagol, motívumait kiemeli
német phrasieren ← francia phraser ‘ua.’ ← phrase ‘frázis’, lásd ott
történelem az ókori Spárta szabad, de politikai jogokkal nem bíró lakosa
görög , ‘ua.’: lásd még: peri- | oikosz ‘lakos’ ← oikidzomai ‘lakik’
politika magánemberek bátorsága, kezdeményező készsége közügyekben való közös fellépésre
német Zivilcourage ‘ua.’, lásd még: civil , kurázsi
orvosi tapintás, tapogatás mint vizsgálati módszer
tudományos latin , ‘ua.’ ← palpari ‘érint’