induktor jelentése

  • villamosság kézi hajtású áramfejlesztő
  • villamosság állandó mágnes vagy elektromágnes dinamóban mágneses tér létrehozására
  • biológia indukciót megindító sejtcsoport
  • német Induktor ‘ua.’, lásd még: indukál

További hasznos idegen szavak

akril-

  • kémia az akrilsavval kapcsolatos, két szénatomos telítetlen atomcsoport
  • német Akryl- ‘ua.’: latin acer, acris ‘savanyú’ | görög hülé ‘anyag’

imbisz

  • konyhaművészet hidegtál, kis tálakba adagolt aszpikos vegyes ízelítő
  • német Imbiss ‘ua.’: in- ‘bele’ | Biss ‘harapás, falat’ ← beissen ‘harap’
A induktor és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

bozzetto

kiejtése: boccettó
  • művészet szobor első, nyers vázlata agyagból, viaszból, gipszből
  • művészet kinagyolt, be nem fejezett szobor
  • olasz kicsinyítő képzős, ‘ua.’, tkp. ‘bimbó’

antik

  • az ókori görög és római kultúrával kapcsolatos
  • átvitt értelemben ódon, régi, ősrégi, veretes (és ezért értékes, pl. ~ bútor)
  • német antikfrancia antique ‘ua.’ ← latin antiquus, eredetileg anticus ‘régi, előbbi, korábbi’ ← ante ‘előtt, előbb’

rinocérosz

  • állattan orrszarvú
  • latin rhinocerosgörög rhinokerósz ‘ua.’: lásd még: rino- | kerasz ‘szarv’

dramatizál

  • irodalom epikai művet színpadra alkalmaz, drámává dolgoz fel
  • bizalmas a valósnál fenyegetőbbnek állít be (helyzetet, eseményt), eltúloz, felnagyít
  • német dramatisierenfrancia dramatiser ‘ua.’, lásd még: dráma

depolarizátor

  • villamosság a galvanikus polarizációt csökkentő anyag
  • angol depolarisator ‘ua.’: latin de- ‘le, el’ | lásd még: polarizátor

nativizmus

  • tudomány bölcseleti, lélektani és biológiai felfogás, amely szerint a megismerés általános formái (tér, idő, okság fogalma) velünk születnek
  • politika felfogás vagy gyakorlat, amely a belföldön születetteket a bevándorlókkal szemben előnyben részesíti
  • lásd még: natív, -izmus

sumer vagy sumér

  • történelem ismeretlen eredetű mezopotámiai nép, amely a Kr.e. 4. évezredben fejlett városi kultúrájú birodalmat hozott létre
  • nyelvtan e nép kihalt nyelve, amely ékírásos emlékekben maradt fenn
  • német Sumer ← sumér Sumir ‘birodalmuk saját neve’

szteatóma

  • orvosi faggyútömlő
  • tudományos latin steatoma ‘ua.’: görög sztear, szteatosz ‘faggyú’ | -óma (daganatra utaló toldalék)

emerzió

  • geológia a szárazföld kiemelkedése a tengerből
  • fizika felmerülés (folyadékból)
  • csillagászat égitest előtűnése a Hold vagy egy bolygó takarásából
  • latin emersio ‘ua.’ ← emergere, emersum ‘felmerül’, lásd még: emergens

szeladon

  • epekedő szerelmes, udvarló, széptevő
  • nőhódító, szívtipró
  • francia Celadon, szívtipró ifjú d’Urfé pásztorregényében

inka

  • történelem a 12. századtól 1532-ig fennállt dél-amerikai indián birodalom uralkodója
  • ennek a birodalomnak kecsua nyelvű uralkodó népcsoportja
  • kecsua Szapa Inka ‘egyetlen úr’

goniometrikus

  • matematika a szögfüggvénytannal kapcsolatos
  • angol goniometric ‘ua.’, lásd még: goniometria

misericordia

kiejtése: mizerikordia
  • könyörületesség, irgalom
  • latin, ‘ua.’ ← misericors, misericordis ‘irgalmas szívű’: misereri ‘irgalmaz’ | cor, cordis ‘szív’

pilorikus

  • anatómia a gyomorkapuhoz vezető
  • latin pyloricus ‘ua.’, lásd még: pilorus