sporogenezis jelentése

  • növénytan a spórák kialakulása
  • lásd még: spóra, genezis

További hasznos idegen szavak

patália

  • veszekedés, csetepaté
  • olasz battagliafrancia bataille ‘ua.’ ← késő latin battualia ‘verekedés’ ← latin battuere ‘üt’
  • lásd még: battéria
A sporogenezis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szideropénia

  • orvosi vashiány a szervezetben
  • tudományos latin sideropaenia ‘ua.’: görög szidérosz ‘vas’ | latin paene ‘alig, éppen’

makrociklikus

  • kémia nagyobb, legalább 12 gyűrűből felépülő (molekula)
  • lásd még: makro-, ciklikus

disszociál

  • kémia vegyi disszociációt hajt végre
  • latin dissociare ‘felbont, elkülönít’: dis- ‘széjjel, nem’ | sociare ‘társul’ ← socius ‘társ’
  • lásd még: asszociál, szociális

kommünár

  • történelem az 1871-es párizsi kommün híve, harcosa
  • francia communard ‘ua.’, lásd még: kommün

lamarckizmus

  • tudomány az élővilág evolúciójának korai elmélete a 19. század első felében
  • kidolgozója, J-B. A. Lamarck francia biológus nevéből | lásd még: -izmus

figurázik

  • tánc közben figurákat csinál
  • tréfálkozik, mókázik, bolondozik
  • lásd még: figura

konfesszionárius

  • vallás gyóntatóatya
  • középkori latin confessionarius ‘ua.’, lásd még: konfesszió

hemifaciális

  • orvosi a fél arcot érintő
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög hémi ‘fél’ | latin facialis ‘az archoz tartozó’ ← facies ‘arc’

pirruszi

  • túl sok áldozatot követelő (győzelem, siker)
  • Pyrrhus, görög Pürrhosz, ókori épeiroszi (epiruszi) király tkp. ‘vörös hajú’ (Kr.e. 279-ben a rómaiak elleni asculumi ütközetet iszonyú véráldozat árán nyerte meg)

szinklinális

  • geológia gyűrődést szenvedett földkéregdarab teknője
  • tudományos latin synclinalis ‘ua.’, tkp. ‘összehajló’: görög szün- ‘össze, együtt’ | klinó ‘hajlik’

bájzli

  • lebuj, ócska csapszék
  • bajor-osztrák Beiseljiddis kicsinyítő képzős baisl ‘ua.’ ← héber bais ‘ház’

piknózis

  • genetika a sejtmag anyagának összesűrűsödése erősen festődő tömeggé
  • tudományos latin pycnosis ‘ua.’: görög püknosz ‘sűrű’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

normoblaszt

  • biológia átlagos méretű vörösvérsejt
  • tudományos latin normoblast ‘ua.’: latin norma ‘szabály’ | görög blaszté ‘csíra’

abisszikus

  • geológia mélyen fekvő, földmélyi
  • geológia mélytengeri
  • tudományos latin abyssicus ‘ua.’, lásd még: abisszális