rítus jelentése

  • vallás vallásos szertartások megszabott rendje
  • néprajz bizonyos alkalmakhoz kapcsolódó népszokások rögzült cselekménysora
  • szokássá rögzült, formákba merevedett cselekvés
  • latin ritus ‘szokás, szertartás’

További hasznos idegen szavak

akauzalitás

  • filozófia az okozati összefüggések létét elutasító bölcseleti irányzat
  • görög a- ‘nem’ | lásd még: kauzalitás
A rítus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

flór

  • textilipar cérnázott, vékony, erős szálú pamutfonal
  • ilyen fonalból szőtt anyag
  • német Flor ‘ua.’, eredetileg ‘fátyol’ ← holland floers kiejtése: flursz ‘vékony szövet’ ← francia velours, lásd még: velúr

szuperficiális

  • felületes, felületi
  • német superfiziell ‘ua.’ ← késő latin superficialis ‘felületi’ ← latin superficies ‘felület, felszín’: super ‘fölött, fölé’ | facies ‘arc’

pterodaktilusz

  • állattan jura-kori repülő őshüllő, melynek meghosszabbodott ujjai alkották a szárnyvázát
  • tudományos latin pterodactylus ‘ua.’: görög pteron ‘toll, szárny’ | daktülosz ‘ujj’

izmaelita

  • történelem mohamedán kereskedő az Árpád-korban, böszörmény
  • latin Ismaelita ‘ua.’ ← héber Izmael vagy Ismael (Ábrahám elsőszülött fia, a Biblia szerint az arabok ősatyja) ‘meghallgat az Isten’

pentaéder

  • geometria ötlapú mértani test
  • német Pentaeder ‘ua.’: lásd még: penta- | görög hedra ‘sík’

motiváció

  • indíték, indok, kiváltó ok
  • megokolás
  • cselekvést ösztönző, kiváltó körülmény
  • tudományos latin motivatio ‘ua.’, lásd még: motivál

asztrográf

  • csillagászat fényképészeti célokat szolgáló lencsés távcső
  • lásd még: asztro-, gráf

excitábilitás

  • ingerlékenység
  • latin excitabilitas ‘ua.’, lásd még: excitál

konkrementum

  • orvosi az emberi testben, szervekben keletkező kőképződmény
  • tudományos latin concrementum ‘ua.’, tkp. ‘összeállás’ concrescere ‘összenő, összesűrűsödik, összeáll’, lásd még: konkrét

pirodinamika

  • katonai a ballisztika tudományterülete, amely a lőporégés törvényszerűségeit vizsgálja a kilövéskor megnagyobbodó térben
  • lásd még: piro-, dinamika

mutál

  • (serdülő fiú) a hangváltozás korában van
  • (serdülő fiú hangja) férfiassá mélyül
  • latin gyakorító mutare, mutatum ‘felvált, változtat, változik’, eredetileg ‘elmozdít’

autonóm

  • önálló, önrendelkezéssel bíró
  • független, szabad, korlátozatlan
  • öntörvényű
  • német autonom ‘ua.’ ← görög autonomosz ‘a maga törvényei szerint élő’: lásd még: auto- | nomosz ‘törvény’