pirogén jelentése

  • orvosi lázkeltő
  • geológia vulkáni eredetű
  • lásd még: piro-, -gén

További hasznos idegen szavak

antropozófia

  • vallás a teozófiához kapcsolódó, gnosztikus és buddhista elemeket tartalmazó tan, amely az emberi szellem és a világszellem közt intenzív kapcsolatot tételez fel
  • angol anthroposophy ‘ua.’: lásd még: antropo- | görög szophia ‘bölcsesség’

dogmatikus

  • melléknév vallás a katolikus egyház hittételeivel kapcsolatos
  • átvitt értelemben hivatalosan jóváhagyott vagy tekintélytől szentesített tételeken alapuló, ill. azokhoz ragaszkodó
  • főnév vallás a dogmatika tudósa, művelője
  • a dogmatizmus rabja
  • német dogmatisch, Dogmatiker ‘ua.’, lásd még: dogma
A pirogén és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

furvézer

  • katonai szekerész
  • ausztriai német Fuhrweser ‘ua.’, tkp. ‘a fuvarügyhöz tartozó személy’ ← Fuhrwesen ‘fuvarügy, katonai szállítás’: Fuhre ‘szállítás, fuvar’ ← fahren, fur ‘(járművön) utazik’ | Wesen ‘lényeg, ügy, ügykör’
  • magyar fuvar

kimotripszin

  • biokémia a hasnyálban található fehérjebontó enzim
  • tudományos latin chymotripsin ‘ua.’: görög khümosz ‘testnedv’ ← khüma ‘folyadék’ | lásd még: tripszin

couéizmus

kiejtése: kuéizmus
  • orvosi önszuggesztión alapuló régi gyógyeljárás
  • kezdeményezőjéről, E. Coué francia gyógyszerészről | lásd még: -izmus

elmismásol

  • bizalmas elken, elsimít
  • elleplez, takargat
  • német Mischmasch ‘összevisszaság, zagyvalék’ ← mischen ‘kever’

monogynia

concrementum

kiejtése: konkrementum
  • orvosi a testben, szervekben képződött kő
  • tudományos latin, ‘ua.’, tkp. ‘összeállt, összenőtt dolog’ ← concrescere ‘összenő’: con- ‘össze’ | crescere ‘nő’

libertinizmus

  • feslettség, züllöttség, kicsapongás
  • vallás szabadosság, az erkölcsi törvények kötelező erejének elvetése
  • középkori latin libertinismus ‘ua.’, lásd még: libertinus, -izmus

aulikus

  • történelem főnév a középkori királyi udvarhoz tartozó köznemesi személy
  • melléknév udvarhű, császárhű, pecsovics
  • szolgalelkű
  • újkori latin aulicus ‘ua.’, lásd még: aula

jusztifikál

  • igazol, megokol
  • + kivégez
  • késő latin iustificare ‘ua.’: iustus ‘igaz’ ← ius ‘jog, igazság’ | facere ‘tesz vmivé’

autokefália

  • vallás a nemzeti egyházak önállósága, a konstantinápolyi pátriárka joghatóságától való függetlensége a keleti kereszténységben
  • görög autokephalia ‘ua.’: lásd még: auto- | kephalosz ‘fej, fő, főnök’

aulosz

  • zene kétágú, kettős nyelvű ógörög fúvós hangszer
  • görög, ‘ua.’
  • lásd még: hidraulika

negatív

  • melléknév matematika a nullánál kisebb (szám)
  • villamosság az elektronokat taszító (pólus)
  • orvosi a feltételezett vagy keresett tünetet, betegséget nem jelző (lelet)
  • fényképezés a sötét-világos árnyalatokat fordítva mutató (felvétel)
  • irodalom ellenszenves jellemű (hős, figura)
  • hátrányos, rossz, káros, visszahúzó (jellemvonás, tendencia)
  • tagadó, nemleges, elutasító (válasz, reakció)
  • főnév fotónegatív
  • középkori latin negativus ‘tagadó’, lásd még: negál

bolida

  • csillagászat tűzgömb, olyan meteorfellobbanás, amelynek fényessége a Vénuszét meghaladja
  • tudományos latin bolida ‘ua.’ ← görög bolisz, bolidosz ‘nyíllövés, villámcsapás’ ← balló ‘hajít’
  • lásd még: balliszta