korrozív jelentése
kémia maró, roncsoló hatású (anyag)
angol corrosive ‘ua.’, lásd még: korrodál
További hasznos idegen szavak
politika szélsőséges nézeteket hirdető irányzat
angol extremism ‘ua.’, lásd még: extrém , -izmus
A korrozív és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
tudomány a mohatan szakembere
magyar , ‘ua.’ lásd még: briológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
építészet kút vagy szökőkút építészeti és szobrászati foglalata
olasz, késő latin , ‘ua.’ ← latin fontanus ‘forrással kapcsolatos’ ← fons, fontis ‘forrás’
(tudományos szóösszetételek előtagjaként) szervi, a szervekkel vagy a szervezettel kapcsolatos
szerves
latin organum ‘szerv’, lásd még: orgánum
nyelvtan kettőshangzó, egy szótagot alkotó két magánhangzó
tudományos latin diphthongus ‘ua.’: görög di(sz)- ‘kétszeres’ | phthongosz ‘hang’ ← phthengomai ‘hangot ad, beszél’
lásd még: apoftegma
megbotránkoztat, megütközést kelt
újkori latin scandalisare ← görög szkandalidzó ‘ua.’, lásd még: skandalum
értékel, becsül
felbecsül
latin aestimare ‘ua.’ ← (?) aes ‘réz, fém, vagyon, érték’
megbotránkozás, felháborodás, megdöbbenés, elképedés
latin consternatio ‘ua.’, lásd még: konsternálódik
nyelvtan fogalmat jelentő írásjel a képírásból fejlődött (pl. óegyiptomi, kínai) írásrendszerekben
tudományos latin , ‘ua.’: lásd még: idea , -gram(ma)
filozófia az anyag mint őselv az arisztotelészi bölcseletben, amely a formai elvvel korrelációban alkotja a létező dolgokat
görög , ‘ua.’, eredetileg ‘építőanyag, faanyag, élőfa’
nyelvtan szótagot önállóan nem alkotó (hang)
német asyllabisch ‘ua.’: görög a - ‘nem’ | lásd még: szillabikus
játék 2-4 személyes kártyajáték magyar kártyával
ausztriai német Schnapsel ‘ua.’
orvosi összehangolatlan, kancsalságot eredményező (szemizomműködés)
latin dis- ‘szét, el’ | lásd még: konjugál