inszeparábilis jelentése
elválhatatlan, elválaszthatatlan
latin in- ‘nem’ | lásd még: szeparábilis
További hasznos idegen szavak
orvosi kórtünet, jel, előjeltudományos latin symptoma ‘ua.’ ← görög szümptóma, szümptómatosz ‘eset, balszerencse’, tkp. ‘egybeesés’: szün- ‘együtt, egybe’ | ptóma ‘esés, eset’ ← (pi)ptó ‘esik’
A inszeparábilis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
lélektan csüggedt vagy éppenséggel feszült, agresszív lelkiállapot, amelyet a vágyak, törekvések meghiúsulása vált kitudományos latin frustratio ‘ua.’, lásd még: frusztrál
dühöngő, őrjöngő
latin furiosus ‘tomboló, őrjöngő’, lásd még: fúria
kémia egyetlen molekularétegből vagy molekulacsoportból állólásd még: mono- , molekuláris
polcos állvány konyhában, kamrában
német Stellage kiejtése: stelázse ‘ua.’ ← stellen ‘felállít’
vallás protestáns egyházkerület élén álló püspöklatin superintendens ‘ua.’, tkp. ‘főfelügyelő’: super- ‘fölött, fölé’ | intendere ‘figyel’, lásd még: intendáns
fizika gyorsaság, sebességlatin celeritas ‘ua.’ ← celer, celeris ‘gyors’
orvosi nőgyógyász, nőorvosmagyar , ‘ua.’, lásd még: ginekológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
részvét, együttérzés
latin compassio ‘ua.’: con- ‘együtt’ | passio ‘szenvedés’ ← pati, passus ‘szenved’lásd még: passió
vallás a betegek testi és lelki gondozására a 16. században alakult katolikus szerzetesrenda rendalapító szent Kamill (Camillo de Lellis) nevéről
vallás szertartásban a pap imáira válaszollatin respondere, responsum ‘felel’: re- ‘vissza, újra’ | spondere ‘fogad, ígér’
kiejtése: latikort
gyógyszerészet széles körben ható bőrgyógyászati kenőcstudományos latin , ‘ua.’: latus ‘széles’ | lásd még: kort(izon)
könyvbarát, könyvgyűjtő
angol, német bibliophil ‘ua.’: lásd még: biblio- | görög philó ‘kedvel’
