Idegenszótár

hagiográfus jelentése

  • vallás keresztény szentek életírója
  • magyar, ‘ua.’, lásd még: hagiográfia (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)

További hasznos idegen szavak

annulláció

  • jogtudomány hatálytalanítás, érvénytelenítés
  • latin annullatio ‘ua.’, lásd még: annullál

autooxidáció

  • kémia a levegővel érintkező anyag spontán oxidációja (pl. a rozsdásodás)
  • lásd még: auto-, oxidáció
A hagiográfus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

ikebana

  • a dekoratív virágrendezés művészete
  • művészien elrendezett virágegyüttes
  • angol ← japán, ‘ua.’: ikeru ‘elrendez’ | bana vagy hana ‘virág’

interlokúció

  • közbeszólás, közbevetés
  • latin interlocutio ‘ua.’ ← interloqui, interlocutus ‘közbeszól’: inter ‘között, közbe’ | loqui ‘beszél’

libresszó

  • kereskedelem eszpresszóval egybekötött könyvkereskedés az 1970-es években
  • magyar, ‘ua.’: latin libri ‘könyvek’ | lásd még: (eszpr)esszó

kvantifikál

  • tudomány mennyiségileg meghatároz
  • tudomány minőséget, folyamatot vagy értéket mennyiségi mutatókkal ír le
  • angol quantify ← francia quantifier ‘ua.’: latin quantus ‘hány, mennyi’ | facere ‘tesz vmivé’

mopszli

  • állattan tömpe orrú, kerek fejű ölebfajta
  • ausztriai német kicsinyítő képzős mopsel ← német Mops ‘ua.’ ← alnémet (holl mopperen, angol mop ‘fintorog, torz pofát vág’)

szaprogén

oblaszty

  • nagyobb közigazgatási egység, tartomány Oroszországban
  • orosz. ‘ua.’: ob- ‘körül’ | vlasztj ‘közigazgatás’← ószláv volsztj ‘hatalom’

dunit

  • ásványtan bázikus mélységi magmás kőzet
  • a Dun hegység (Új-Zéland) nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)

ekkoprotika

  • orvosi enyhe hashajtószerek
  • tudományos latin többes szám semlegesnemű eccoprotica ‘ua.’: görög ek- ‘ki’ | koprosz ‘trágya, ürülék’

hellenizmus

  • történelem az ókori görög műveltség expanzív, három világrészre kiterjedő korszaka (Kr. e. 4–1. század), melynek során a meghódított régiók (Szíria, Mezopotámia, Egyiptom) kultúrájának sok elemét magába olvasztotta
  • tudományos latin hellenismus ← görög helléniszmosz ‘ua.’: lásd még: hellén, -izmus

szfigmográfia

  • orvosi a pulzusgörbe regisztrálása
  • sphygmography ‘ua.’: görög szphügmosz ‘lüktetés’ ← szphüdzó ‘ver, dobog’ | lásd még: -gráfia

detrikus

doktorátus

  • tudomány, oktatás akadémiai vagy egyetemi doktori fokozat
  • német Doktorat ‘ua.’, lásd még: doktorál