latinasteismus ← görögaszteiszmosz ‘ua.’ ← aszteiosz ‘finom, kifinomult, szellemes’, eredetileg ‘városi, városias’ ← asztü, aszteósz ‘város’ (a vidékkel szembeállítva)
A nukleusz és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
orvosi veleszületett túlérzékenység egyes gyógyanyagokkal szemben
átvitt értelemben heves, ingerült s lényegében indokolatlan ellenszenv valakivel szemben, irtózás valamitől
tudományos latinidiosyncrasia ‘ua.’, tkp. ‘egyedi keverék (ti. a testnedveké, amely az ókori galenusi felfogás szerint nem fogad be idegen anyagokat)’: görögidiosz ‘sajátos, egyedi’ | szünkraszisz ‘keverék’: szün- ‘össze’ | kerannümi ‘kever’
nyelvtan majdnem azonos hangzású, de eltérő jelentésű és írású szavak viszonya, a szótévesztés gyakori forrása, pl. helység–helyiség, fáradság–fáradtság
tudományos latinparonyma ‘ua.’: lásd még: para- | onoma, onüma ‘név’
irodalom az egyszerű nép életét zsánerképekben bemutató, realista ábrázolásra törekvő regényirodalmi irányzat (17–19. század) Spanyolországban és Spanyol-Amerikában
spanyol, ‘ua.’ ← costumbre ‘szokás’ ← népi latinconsuetumen ← latinconsuetudo ‘ua.’, lásd ott
