eneolitikum jelentése

  • történelem rézkor, rézkőkor, az újabb kőkor legkésőbbi szakasza
  • tudományos latin aeneolithicum ‘ua.’: latin aeneus ‘rézből való’ | görög lithosz ‘kő’

További hasznos idegen szavak

proktitisz

  • orvosi végbélgyulladás
  • tudományos latin proktitisz ‘ua.’: görög próktosz ‘végbél’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

akvarell

  • művészet vízfesték, vízben oldódó festékanyag
  • vízfestés mint festői eljárás
  • ilyen festékkel készült kép, vízfestmény
  • német Aquarellfrancia aquarelleolasz kicsinyítő képzős acquarella ‘ua.’ ← acquario ‘vízzel kapcsolatos’ ← acqua ‘víz’ ← latin aqua ‘ua.’
  • lásd még: akvamarin
A eneolitikum és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

interjekció

  • nyelvtan indulatszó
  • latin interiectio ‘ua.’, tkp. ‘közbevetés’: inter- ‘között, közbe’ | iacere, iactum ‘vet, dob’
  • lásd még: injekció

fazon

  • öltözködés szabás, minta, készítési mód
  • öltözködés zakógallér kihajtója
  • bizalmas alak, pasas, pofa, pali
  • német Fassonfrancia façon ‘ruhaszabás’, eredetileg ‘mód, modor’ ← latin factio, factionis ‘cselekvés’ ← facere, factum ‘tesz, csinál’
  • lásd még: facilitás

habán

  • néprajz svájci eredetű, anabaptista vallású, német nyelvű népcsoport, amely zárt közösségekben lakott
  • szlovák haben(sky dvór) ‘habán(udvar)’, a ~ok kőfallal körülzárt telepe ← német (Haus)haben ‘(ház)birtok’ ← haben ‘bír, birtokol’

fenil-

  • kémia a benzolmolekulából egy hidrogénatom elhagyásával levezethető egy vegyértékű atomcsoport
  • német phenyl- ‘ua.’: lásd még: fén | görög hülé ‘anyag’

megalokefália

  • orvosi óriásfejűség, a fej rendellenesen nagy mérete
  • tudományos latin megalocephalia ‘ua.’: lásd még: megalo- | görög kephalé ‘fej’

konszekrál

  • vallás megszentel, fölszentel, fölavat
  • vallás (misén, katolikus hit szerint) a kenyeret és a bort Krisztus testévé és vérévé változtatja
  • latin consecrare, consecratum ‘valamelyik istennek szentel’: con- nyomósító | sacrare ‘szentel’ ← sacer, sacrum ‘istenségnek ajánlott’
  • lásd még: szakrális

in dubio

  • jogtudomány kétség esetén
  • latin, ‘ua.’: in ‘-ban’ | dubium ‘kétség’ ← latin duo ‘kettő’

lokúció

  • stilisztika szólás, beszédfordulat, kifejezésmód
  • nyelvtan (modern nyelvelméletekben) beszédaktus
  • latin locutio ‘beszéd’ ← loqui, locutus ‘beszél’
  • lásd még: kollokvium, locutorium

ozmoterápia

  • orvosi gyógykezelés hipertóniás oldattal
  • tudományos latin osmotherapia ‘ua.’, lásd még: ozmo-2, terápia

maláj

  • Délkelet-Ázsiában többfelé, főként Malajziában élő népcsalád
  • nyelvtan e nép ausztronéziai típusú nyelve
  • melléknév e néppel, nyelvvel kapcsolatos
  • német Malaien ‘malájok’ ← malay (saját név) ← maláj melayu ‘vándor’

kollízió

  • geológia a litoszféra lemezeinek ütközése a lemeztektonikai mozgások során
  • összeütközés (ellentétes erők, érdekek között)
  • érdekellentét
  • latin collisio ‘ua.’, lásd még: kollidál

danegeld

kiejtése: déjngeld
  • történelem a királyi kincstárnak járó földadó a középkori Angliában az első normann királyok alatt
  • történelem eredetileg az angolszász királyok által kivetett különadó a dán hódítók által követelt hadisarc kifizetésére
  • óangol, ‘dán pénz’: dane ‘dán’ | gelde ‘pénz’ (ném Geld ‘ua.’)

anakoluthon

  • stilisztika mondattörés, a megkezdett mondat váratlan folytatása mint stiláris eszköz
  • görög, ‘ua.’: a(n)- ‘nem’ | akoluthosz ‘megegyező, következetes’ akolutheo ‘követ, megegyezik’
  • lásd még: akolitus

deizmus

  • vallás bölcseleti felfogás, mely elfogadja a teremtő Isten létét, de tagadja annak személy voltát, a gondviselést és a vallás szükségességét
  • német Deismusfrancia déisme ‘ua.’: latin deus, dei ‘isten’ | lásd még: -izmus