marsall jelentése

  • katonai tábornagy
  • történelem magas udvari tisztség viselője
  • + előkelő utazó szálláscsinálója, útigondnok
  • német Marschall ‘tábornagy’ ← ófrancia mareschal ‘lovassági tábornagy’, eredetileg ‘főlovászmester’ ← ófelnémet marahscalc ‘istállószolga, lovász’: marah (ném Mähre) ‘ló’ | scalc (ném Schalk) ‘szolga, fickó, kópé’

További hasznos idegen szavak

korporációs

  • testületi, egyleti
  • történelem hivatásrendi
  • lásd még: korporáció

kvercit

  • kémia makkcukor, a tölgymakkból kivonható ötértékű alkohol
  • német Querzit ‘ua.’: latin quercus ‘tölgy’ | -it (vegyületre utaló toldalék)
A marsall és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

repró

piroga

  • indiánok és óceániai bennszülöttek kivájt fatörzsből készült evezős csónakja
  • német Pirogefrancia piroguespanyol piragua ‘ua.’ ← karibi indián

affektancia

  • kényeskedés, szenvelgés
  • latin affectantia ‘ua.’, lásd még: affektáció

intoleráns

  • türelmetlen, másságot nem tűrő
  • latin intolerans, intolerantis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd még: toleráns

monokulár

  • optika egy szemmel való betekintésre alkalmas optikai eszköz, pl. mikroszkóp
  • német Monokular ‘ua.’: lásd még: mono- | latin oculus ‘szem’

dignitárius

  • főtisztviselő, közjogi méltóság
  • német Dignitarfrancia dignitaire ‘ua.’, lásd még: dignitás

epilatória

  • szőrtelenítő szerek
  • tudományos latin többes szám semlegesnemű ‘ua.’ ← epilatorius ‘szőrtelenítő’, lásd még: epilál

gimpli

  • bizalmas könnyen rászedhető ember, balek
  • német Gimpel ‘ua.’, tkp. ‘süvöltő (énekesmadár)’

szorb

  • néprajz más néven vend, nyugati szláv nyelvet beszélő népcsoport Délkelet-Németországban, a Spree felső folyása mentén
  • német Sorbe ‘ua.’ ← sorbski (saját név)

dentológus

  • orvosi fogorvos, fogász
  • magyar, lásd még: dentológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

metastabil

  • tudomány a való egyensúlyi viszonyoknak meg nem felelő, átmenetileg stabil (állapot)
  • lásd még: meta-, stabil