dialógus jelentése

  • irodalom párbeszéd drámai vagy prózai műben
  • tudomány párbeszédes formában írt értekezés
  • párbeszéd
  • latin dialogus ‘ua.’ ← görög dialogosz ‘beszélgetés’ ← dialegomai ‘beszélget’: dia- ‘át’ | legomai ‘beszél’

További hasznos idegen szavak

demi-monde

kiejtése: dömimond
  • félvilág, a kétes egzisztenciájú emberek társadalmi rétege
  • félvilági, kétes erkölcsű (nő)
  • francia, ‘ua.’: demilatin dimidius ‘fél’: di(s)- ‘félre’ | medius ‘közép’ | mondelatin mundus ‘világ’

manőver

  • katonai hadmozdulat, csapatmozdulat, hadművelet
  • hajózás hajó irányt kereső mozgása
  • átvitt értelemben csel, cselfogás, mesterkedés
  • német Manöverfrancia manoeuvre ‘művelet, hadgyakorlat, furfang’ ← középkori latin manuopera ‘kézzel végzett munka’: manus ‘kéz’ | opus, operis ‘munka, mű’
  • lásd még: manuális
A dialógus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

bogumil

  • vallás hajdan a Balkánon elterjedt antifeudális, dualisztikus jellegű középkori eretnekség
  • vallás ennek híve
  • VAGY óegyh szláv Bogu miluj ‘Istenem, könyörülj’, VAGY Bogomil 10. századi bolgár papnak, az új hit meghirdetőjének nevéből

konfrontál

  • szembesít, szembeállít
  • középkori latin confrontari, confrontatus ‘szemben áll’: con- ‘össze’ | frons, frontis ‘homlok’

homoioteleuton

  • stilisztika a szóvégződés, főként a rag ismétlődése egymás után álló szavakban nyomaték kedvéért (pl. "jöttem, láttam, győztem")
  • görög, ‘ua.’: homoiosz ‘hasonló’ | teleuté ‘végződés’ ← teleutaó ‘befejeződik’ ← telosz ‘vég, cél, határ’
  • lásd még: teleológia

potencialiter

  • a lehetőség szerint
  • hatásában megnyilvánuló módon
  • újkori latin potentialiter ‘ua.’, lásd még: potenciális

Beaufort-skála

kiejtése: bófort
  • meteorológia a szélerő mérésére alkalmazott 12 fokú tapasztalati skála
  • megalapozója, F. Beaufort angol tengernagy nevéről

efferens

  • anatómia az agyból elvezető (ideg)
  • anatómia a küldő ingerre adott választ közvetítő (ideg)
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← latin efferre ‘elvisz, elvezet’ ← e(x)- ‘el, ki’ | ferre ‘visz’

intrúzió

  • geológia a magma benyomulása és felnyomulása a korábban keletkezett kőzetekbe
  • tudományos latin intrusio ‘ua.’, tkp. ‘betolakodás’ ← latin intrudere, intrusum ‘rátör, betolakodik, benyomakodik’: in- ‘bele’ | trudere ‘nyom, lök’

kontumácia

  • makacsság, dac, szembeszegülés
  • késlekedés
  • + jogtudomány perbe idézett személy meg nem jelenése
  • contumacia ‘ua.’ ← contumax, contumacis ‘csökönyös’: VAGY ← contemnere ‘megvet, lenéz’, VAGY késő latin contumere ‘megduzzad, gőgös lesz’: con- ‘össze, meg-’ | tumere ‘dagad’

bas-bleu

oráns

  • művészet térdelve imádkozó alak szobra középkori és reneszánsz templomokban
  • latin, ‘ua.’ ← orare, oratum ‘előad, kér, könyörög, imádkozik’

konstituens

  • alkotórész
  • latin (pars) constituens ‘alkotó, meghatározó (rész)’, lásd még: konstituál

aszparagin

  • kémia a fehérjét alkotó aminosavak egyike, amelyet az étkezési spárgából különítettek el
  • tudományos latin asparagin ‘ua.’: lásd még: aszparágusz | -in (vegyületre utaló toldalék)

epipelon

  • biológia tengeri, tavi üledék felszínének élővilága, az ott élő fajok életközössége
  • görög epi- ‘rajta’ | pélosz ‘iszap’

concha auriculare

kiejtése: konka aurikulare
  • anatómia fülkagyló
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: concha | kicsinyítő képzős auricula ‘fül, fülcimpa’ ← auris ‘fül, hallás’

bifera

  • növénytan évente kétszer virágzó
  • latin, ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | ferre ‘hoz’ (ti. virágot)