autoinfekció jelentése

  • orvosi belső eredetű fertőződés a szervezetbe korábban bejutott kórokozók hatására
  • tudományos latin autoinfectio ‘ua.’, lásd még: auto-, infekció

További hasznos idegen szavak

A autoinfekció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

angström

  • fizika korábbi hosszmérték a színképelemzésben, a millimikron tizede
  • A. J. Ĺngström svéd csillagász nevéből

organdi vagy organtin

  • textilipar vegyi kezeléssel merevített könnyű, áttetsző selyem- vagy pamutkelme
  • német Organdyfrancia organdi ‘ua.’ ← ?

kefír

  • különleges gombatenyészettel erjesztett, üdítően savanyú aludttej
  • török köpür ‘habzik’

biatlon

  • sport kéttusa, sífutásból és célba lövésből álló téli versenysport
  • angol biathlon ‘ua.’: latin bi(s) ‘kétszer’ | görög athlon ‘küzdelem, verseny’ (a pentatlon mintájára)

polipnoé

  • orvosi gyakori lélegzetvétel, lihegés
  • tudományos latin polypnoe ‘ua.’: lásd még: poli- | görög pnoé ‘légzés’ ← pneuó ‘lehel’

averzió

  • irtózás, undor, ellenszenv, idegenkedés
  • latin aversio ‘elfordulás’ ← avertere, aversum ‘elfordít’: a(b-), ‘el-’ | vertere, versus ‘fordít’

grafit

  • kémia az elemi szén puha, kristályos módosulata, a ceruzabél anyaga
  • német Graphit (A. G. Werner német geológus alkotása) ‘ua.’: görög graphó ‘ír, rajzol’ | -it (ásványra utaló toldalék)
  • lásd még: gráf

apologetikus

  • védő, védelmező
  • tudományos latin apologeticus ‘ua.’, lásd még: apologetika

immoralitás

  • erkölcstelenség, tisztességtelenség
  • újkori latin immoralitas ‘ua.’, lásd még: immorális

széma

  • nyelvtan a szójelentés elemi, tovább nem bontható egysége
  • görög, ‘ua.’, tkp. ‘jel’

proszekútor

  • jogtudomány ügyész, közvádló
  • latin prosecutor ‘ua.’, lásd még: proszekúció

centrális

  • központi, középső
  • építészet középpontos, függőleges tengely köré szerveződött
  • geometria középpontos (tükrözés)
  • fontos, lényeges, lényegi
  • tudományos latin centralis ‘ua.’, lásd még: centrum