nevelő I. szinonimái

melléknév
  • alakító, formáló, tanító, oktató, tanulságos, példázatos, didaktikus
  • ismeretterjesztő, felvilágosító, tájékoztató, informatív

nevelő II. szinonimái

főnév
  • tanító, tanár, oktató, pedagógus, preceptor (régies), instruktor (régies), mentor (régies), tutor (idegen), föltartó (régies)
  • edző, tréner
  • idomár, kiképző

névelő szinonimái

főnév
  • artikulus (szaknyelvi), előszócska (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mereszt

ige
  • kifeszít, kinyújt, kitol, kinyom, kiegyenesít
  • (szemet): tágra nyit, kidülleszt

zavartalan

melléknév
  • háborítatlan, felhőtlen, harmonikus, kiegyensúlyozott, nyugodt, nyugalmas, boldog, meghitt, derűs, békés, idilli, édeni, paradicsomi
  • fesztelen, baráti
  • zökkenőmentes, problémamentes, problémátlan, gondtalan, akadálytalan
  • megszakítatlan, folyamatos, állandó
  • sima, szélmentes, mozdulatlan, csendes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nevelő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nagyító II.

főnév
  • nagyítóüveg, nagyítólencse, lupe, górcső (régies), nézőcső (régies)

megterhelés

főnév
  • teher, tehertétel, súly
  • jelzálog
  • stressz, megpróbáltatás

megőszül

ige
  • megszürkül, megfehéredik, őszbe csavarodik (választékos), megőszlődik (tájnyelvi)
  • megöregszik, megvénül, elaggik (választékos), megüti a haját a dér

malac II.

melléknév
  • disznó, trágár, obszcén, csúnya, szemérmetlen, szeméremsértő, mosdatlan, illetlen, útszéli, sikamlós, pikáns, pornográf

nekilódul

ige
  • nekilendül, nekihevül, rászánja magát, nekigyürkőzik, nekifüzeredik (tájnyelvi)
  • nekivágódik, beleütközik, nekiütközik, belerohan, odacsapódik, hozzáverődik

oldaltáska

főnév
  • oldalzsák, válltáska, tarisznya

látható

melléknév
  • látszó, megtekinthető, szemlélhető, kivehető, vizibilis (idegen), látszatos (tájnyelvi), láttányi (tájnyelvi)
  • észrevehető, megállapítható, nyilvánvaló, szembetűnő, tagadhatatlan

külügyminiszter

főnév
  • külügyér (régies)

iskolaév

főnév
  • tanév, oktatási év

lehány

ige
  • ledob, ledobál, levet, leszór, lehajigál, lehullat
  • letép, leszaggat
  • lerókáz, leokád, összehány, bemocskol
  • (szleng): lenéz, megvet, semmibe vesz

orozva

határozószó
  • orvul, alattomban, titokban, titkon, rejtve, lopva, suttyomban, észrevétlenül

összevág

ige
  • felvág, aprít, összevagdal, felaprít, összeaprít, feldarabol, felmetél
  • megvág, megsebez, összekaszabol
  • összecsap, összeüt, összetákol, összeeszkábál, összeábdál (tájnyelvi), rögtönöz, improvizál
  • egybevág, összeesik, összeillik, egyezik, megegyezik, passzol (bizalmas), klappol (bizalmas), stimmel, kongruál (idegen), kvadrál (régies), egyenlik (tájnyelvi)

elbotlik

ige
  • megbotlik, elesik, eldől, felbukik
  • megtéved, hibázik, vét

serdül

ige
  • felnő, fejlődik, érik, növekedik, növekszik, cseperedik, felgindárodik (tájnyelvi)
  • kamaszodik, bimbózik
  • (tájnyelvi): perdül, fordul

rab I.

melléknév
  • letartóztatott, bebörtönzött
  • elnyomott, leigázott, kiszolgáltatott
  • megigézett, elvarázsolt (szleng), megbabonázott, megbűvölt, rabul ejtett

nevetgél

ige
  • kacarászik, heherészik, kuncog, vihog, vihorászik, viháncol, pukkadozik, gurguláz, röhécsel, röhigcsél (tájnyelvi)

nadír

főnév
  • (szaknyelvi): talppont, mélypont

nyűgös

melléknév
  • panaszkodó, sírdogáló, rosszkedvű, morcos, nyafka (pejoratív), nyafogó, mísz (bizalmas), cvíder (tájnyelvi), kösznye (tájnyelvi), durcás (bizalmas), ingerlékeny, duzzogó, sírós, nyavalygó, morózus, dacos, kelletlen, morc
  • zsémbes, zsörtölődő
  • (tájnyelvi): terhes, kínos, kellemetlen

provizórius, provizó

melléknév
  • ideiglenes, átmeneti

nyáj

főnév
  • juhfalka
  • állatcsoport, csorda, falka
  • gyülekezet, hitközség, egyházközség, hívő sereg
  • embercsoport, csapat, sokaság, nép

megverekedik, megver

ige
  • megküzd, megvív, megví (választékos), ölre megy (valakivel), birokra kel(valaki elől)
  • (régies): párbajozik, párbajt vív

odatartozik

ige
  • kötődik (valamihez), egybetartozik (valamivel)

pusztaság

főnév
  • rónaság, puszta, füves vidék, mező, mezőség
  • kopárság, kietlenség
  • ugar, parlag