megterhelés szinonimái

főnév
  • teher, tehertétel, súly
  • jelzálog
  • stressz, megpróbáltatás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nóvum

főnév
  • újdonság, újság, új, novitás (idegen)

feszeget

ige
  • firtat, bolygat, piszkál, bizgat (tájnyelvi), birizgál (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megterhelés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megmagyarázhatatlan

melléknév
  • érthetetlen, megfejthetetlen, rejtélyes, titokzatos, homályos, meghatározhatatlan, enigmatikus (idegen), összefüggéstelen, felfoghatatlan, értelmetlen
  • természetfölötti, földöntúli, kísérteties, rejtelmes, titkos, túlvilági, paranormális (idegen)

lista

főnév
  • névsor, névjegyzék, címjegyzék, lajstrom, regiszter
  • jegyzék, felsorolás, nyilvántartás, kimutatás, katalógus, leltár, inventár (idegen)

lerohan

ige
  • leszalad, lefut, lenyargal, lerobog, leszáguld, levágtázik, levágtat
  • (valamit, valakit): megtámad, megszáll, legyőz, elfoglal, okkupál (régies), meghódít, bevesz, leigáz, igába hajt, igába kényszerít, igába vet, meghódoltat, uralma alá hajt
  • lehengerel, letöröl a pályáról (szleng)

közötti

melléknév
  • közti

megsemmisítés

főnév
  • eltörlés, megszüntetés, elpusztítás, tönkretétel
  • megölés, meggyilkolás, likvidálás, kivégzés
  • hatástalanítás, semlegesítés
  • kiirtás, kipusztítás
  • (szaknyelvi): érvénytelenítés, hatálytalanítás, annullálás (idegen), hatályon kívül helyezés, visszavonás, semmissé nyilvánítás, nullifikálás (idegen), sztornírozás (idegen), áthúzás, törlés

minisztérium

főnév
  • tárca, kormányügyosztály (régies)

zug

főnév
  • sarok, szöglet, bemélyedés, beugró
  • sut (tájnyelvi), kuckó, zugoly (tájnyelvi)

kiszökik

ige
  • távozik, kimegy, kimenekül, kisurran, kioson, eloson, kilóg (szleng), kipucol (szleng), kisunnyog (bizalmas), kioldalog, kicsusszan, kilopózik, kiszelel (tájnyelvi), kilókhecol (tájnyelvi), kidobbant (szleng), kidobizik (szleng)
  • kibuggyan, kilövell, kitódul, kicsordul

kipeckel

ige
  • kifeszít, kitámaszt
  • (régies): meglazít, kiold

hatóság

főnév
  • szervezet, szerv, testület, intézmény, hivatal, fórum (régies), instancia (régies), magisztrátus (régies), elöljáróság, önkormányzat, tanács

kohász

főnév
  • kohómunkás, olvasztár, fémmívelő (régies)

monoton

melléknév
  • egyhangú, álmosító, unalmas, sivár, fakó, eseménytelen, sablonos, együtésű (régies), szürke, egyszínű, érdektelen

nem2

módosítószó
  • dehogy, semmiképpen

cserdít

ige
  • pattant, kondít (tájnyelvi), kongat (tájnyelvi), suhint, csesszintget (tájnyelvi)
  • (közibük): odavág, közbelép, beavatkozik, rendet teremt

prés

főnév
  • sajtó, satu

összecsuklik

ige
  • megroggyan, behajlik
  • összeesik, összeroskad, összerogy, összedől, összeroggyan, összeroppan, összeomlik, leomol
  • elalél, elájul, eszméletét veszti, bekómál, kollabál (idegen), elerőtlenedik, elnehezül (tájnyelvi), ledübben (tájnyelvi), elhal (tájnyelvi)

megtesz

ige
  • véghezvisz, végrehajt, megcsinál, teljesít, elvégez, megcselekszik, eleget tesz (valaminek), effektuál (idegen), realizál, megvalósít, betölt, kivitelez, perfekcionál (idegen), keresztülvisz, eszközöl, művel, valóra vált
  • megfelel, alkalmas, megjárja
  • bejár, lejár, megjár, maga mögött hagy, fut, befut, végigjár, beutazik
  • (valakit valaminek): megválaszt, kikiált, rangra emel
  • megfogad, megjátszik, feltesz

megkötés

főnév
  • kikötés, előírás, korlát, korlátozás, szabályozás, feltétel, kívánság, követelés, megszorítás, záradék, toldalék, biztosíték, kondíció (szaknyelvi)

merre

határozószó
  • hová?, merrefelé?, mely irányba?
  • hol
  • amerre

őrizkedik

ige
  • (valamitől): óvakodik, körültekint, elkerül, kerül, mellőz, menekül
  • tartózkodik, távol tartja magát, megtartóztatja magát

meggyszín

melléknév, főnév
  • meggyszínű, sötétpiros, sötétvörös, vörös, meggyvörös, rubinpiros, vérpiros, vérvörös, borvörös

lőszer

főnév
  • töltény, muníció (szaknyelvi), patron, töltés (régies), töltet (régies), tűzszer (régies), lövegtöltény (régies), lövet (régies), hadianyag, lóding (régies), ólomtarhonya (szleng), meggymag (szleng)

midőn

határozószó
  • mikor, amikor

összeáll

ige
  • összegyűlik, tömörül, sorakozik
  • társul, összefog, szövetkezik, bandába verődik
  • létrejön, kialakul
  • (pejoratív): összeköltözik, együtt él (valakivel) Sz: bagóhiten él vele; összeszűrik a levet
  • összetapad, egybeforrad, összenő, csomósodik, összeszigorosodik (tájnyelvi), megszilárdul, megköt, megkeményedik, megdermed, besűrűsödik, jeged (régies)