megverekedik, megver szinonimái

ige
  • megküzd, megvív, megví (választékos), ölre megy (valakivel), birokra kel(valaki elől)
  • (régies): párbajozik, párbajt vív

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megdolgoz

ige
  • megművel, megmunkál
  • meggyúr, megnyomkod, sulykol, döngöl
  • (bizalmas): rábeszél, meggyőz, rábír, megpuhít (bizalmas), rávesz, vallat, lelkére beszél, megfőz (bizalmas)
  • kihúz, kifaggat, elővesz

összeadás

főnév
  • összegezés, szummáció (idegen)
  • összesítés
  • egyesítés, esketés, házasítás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megverekedik, megver szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megoszt

ige
  • terjeszt, átad, közöl, elmond
  • eloszt, felez, feloszt
  • szétszakít, széthasít, megszakít, elkülönít
  • elválaszt, szétválaszt, kettéválaszt, darabokra szed, megbont, viszályt kelt

lőszer

főnév
  • töltény, muníció (szaknyelvi), patron, töltés (régies), töltet (régies), tűzszer (régies), lövegtöltény (régies), lövet (régies), hadianyag, lóding (régies), ólomtarhonya (szleng), meggymag (szleng)

letol

ige
  • letaszít, lenyom
  • leenged, lecsúsztat
  • (szleng): összeszid, megszid, megdorgál, lehord (bizalmas), leszúr (szleng), rendreutasít, leteremt, megfedd, megmossa a fejét
  • lecáfol (tájnyelvi), lerak (tájnyelvi), lekap (bizalmas), letesz (tájnyelvi), ledorongol (bizalmas), lemar (szleng)

kuka1

melléknév
  • süketnéma, néma, hangtalan, hallgatag, szótalan
  • mafla, mamlasz, bámész, bamba, szájtáti

megszűr

ige
  • átszűr, leszűr, átszivárogtat (régies), filtrál, megtisztít, finomít, derít (szaknyelvi)
  • válogat, megszitál, megrostál
  • átereszt, általereszt, átbocsát

móka

főnév
  • tréfa, bolondozás, komédiázás, játék, bohóság, szellemesség, vicc, humor, tréfaszó, huncutság, bohóckodás
  • csíny, csínytevés, ugratás, ingerkedés, évődés, kötődés, hecc, stikli (bizalmas), muri (bizalmas), dili (szleng)
  • (szleng): bűncselekmény, zrí (szleng), buli (bizalmas), balhé (szleng)

zsidócseresznye

főnév
  • kláriscseresznye, kláriskorall, korallcseresznye, korallfű, lámpácskavirág

kiüzen

ige
  • (valakiért, valamiért): behív, behívat, behozat

kisfiú

főnév
  • legényke, ifjonc, fiúcska, gyerek, kölyök, nebuló (bizalmas), fickó, siheder, suhanc, tökmagzacskó (régies), bubi (bizalmas), jingli (idegen), kiskani (tájnyelvi), fattyacska (tájnyelvi), kölykecske (tájnyelvi)

hazátlan

melléknév
  • hontalan, otthontalan, földönfutó, bujdosó, hazavesztett (régies), üldözött, száműzött, sehonnai, ágrólszakadt, hajléktalan, csavargó (pejoratív), jöttment Sz: ott van hazája, hol a tarisznyáját szögre akasztják; se országa, se hazája

koncepció

főnév
  • felfogás, felfogásmód, nézőpont, nézetrendszer
  • felépítés, konstrukció
  • meglátás, elgondolás, elképzelés, terv, ötlet, alapeszme, idea, szándék
  • fogamzás, fogantatás

mozgás

főnév
  • helyváltoztatás, haladás, forgás, lengés, kinézis (idegen)
  • (bizalmas): élet, nyüzsgés
  • futás, kocogás, járás
  • sportolás, sport, tréning
  • változás

nett

melléknév
  • csinos, takaros, szemrevaló, mutatós, vonzó, elegáns, fess (bizalmas), guszta (bizalmas), hercig (bizalmas)
  • tiszta, ápolt, gondozott, rendes, kifogástalan, makulátlan, tipp-topp (bizalmas), tüchtig (bizalmas)

csillogó

melléknév
  • ragyogó, csillámló, fényes, fénylő, fényteljes (régies), szikrázó, sziporkázó, tündöklő, tündökletes, sugárzó, vakító, parázs (választékos)
  • vonzó, csábító, briliáns, kápráztató, káprázatos, kiváló, nagyszerű, remek, pazar, tündökletes, fényűző, pompás

provinciális I.

melléknév
  • falusi, vidéki, vidékies
  • helyi, tartományi, lokális
  • korlátolt, kisszerű, szűk látókörű, maradi, vaskalapos, szemellenzős

összemorzsol

ige
  • szétmorzsol, széttördel, szétdörzsöl, elmorzsál, megsúrol (tájnyelvi), aprít
  • összezúz, összeroncsol, ízzé-porrá tör, megőröl, pozdorjává tör
  • szétver, felmorzsol, megsemmisít, elpusztít

megvétóz

ige
  • vétót emel, óvást emel, megakadályoz, ellenez, megfellebbez

megnő

ige
  • megnövekedik, megnövekszik, megnyúlik, felnyurgul (tájnyelvi), megnagyobbodik, kifejlődik, felnő, fölnevelkedik, felcseperedik (tájnyelvi), megembereskedik (tájnyelvi) Sz: nem lehet már az ágy alá dugni; kinőtt az Isten markából
  • megnagyobbodik, megszaporodik, meggyarapodik, felhalmozódik, kiterjed
  • elharapódzik, felgyorsul, felfokozódik
  • (tájnyelvi): megterem, kinő, kisarjad

mezőny

főnév
  • játéktér

összecsap

ige
  • (tenyeret): tapsol, csattogtat, összever
  • összeszed, összerak
  • összevág, elhamarkodik, elhirtelenkedik, összeüt, elnagyol, hevenyész, összefércel, elnagyjáz (tájnyelvi), halámol (tájnyelvi), senderít (tájnyelvi), összetákol, rögtönöz, elkapkod, összegór (tájnyelvi), összehány, összerúg, elsiet, rittyent (tájnyelvi)
  • egymásnak ront, összeugrik, összemegy, megütközik, megküzd
  • (régies): szövetkezik, összeáll

mély II.

főnév
  • mélység, mélyedés, fenék, mélypont

magasföld

főnév
  • (szaknyelvi): fennsík, felföld, plató (szaknyelvi), fenntérség (régies), hegylapály (régies), lapos (tájnyelvi)

minimum

határozószó
  • legalább, legkevesebb, legszerényebb számítás szerint(tájnyelvi)

összejön

ige
  • összegyűlik, összeül, összegyülekezik, összesereglik, egybesereglik, összecsődül, összeverődik, összeröffen (bizalmas)
  • összejár, találkozik
  • egybegyűlik, összegyűlik, felgyülemlik, felhalmozódik, tornyosul
  • kibékül, megbékél, megállapodik
  • (bizalmas): sikerül, megvalósul, létrejön
  • összebarátkozik, összehaverkodik, bizalmas viszonyba kerül