elbotlik szinonimái

ige
  • megbotlik, elesik, eldől, felbukik
  • megtéved, hibázik, vét

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hang

főnév
  • zörej (szaknyelvi), nesz, hangfoszlány
  • zönge
  • énekhang
  • beszédhang
  • mukkanás (bizalmas), nyikkanás (pejoratív), pissz (választékos), pisszegés (választékos), kukk (bizalmas)
  • szó, vox (választékos)
  • hangnem, tónus, alaphang, beszédmód, modor, stílus
  • előadásmód, orgánum

csiga

főnév
  • csigabiga (bizalmas)
  • (régies): kagyló
  • csigadísz, voluta (szaknyelvi), fodorítás (régies)
  • fürt, hajfürt, tincs, hajtincs, lokni, gyűrű, vukli (régies), rolni (régies)
  • (bizalmas): bejgli, tekercs
  • csigatészta
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elbotlik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyed

főnév
  • példány, reprezentáns (idegen)
  • egyén, ember, személy, egyes

cserdít

ige
  • pattant, kondít (tájnyelvi), kongat (tájnyelvi), suhint, csesszintget (tájnyelvi)
  • (közibük): odavág, közbelép, beavatkozik, rendet teremt

csákány

főnév
  • krampács (szaknyelvi), bucsák (tájnyelvi)

bitorló

melléknév, főnév
  • trónbitorló, uzurpátor (idegen), trónrabló (régies)

éjjel I.

határozószó
  • éjszaka, éjnek idején, éjnek évadján, éjszakának idején, gyertyavilágnál (régies), éjen (tájnyelvi), éjes-éjjel (tájnyelvi), éjes-éjszaka (tájnyelvi), éj évadján (tájnyelvi), éjjel évadán (tájnyelvi)

elnapol

ige
  • halaszt, elhalaszt, elodáz, kitol
  • felfüggeszt, berekeszt, eltol

magánhangzó

főnév
  • vokális (szaknyelvi)(szaknyelvi)

bárányfark, bárányfa

főnév
  • bókoló amaránt, csüngő amaránt

aznap

határozószó
  • ugyanaznap, akkor, akkoron (választékos), akkornap (régies)

behurcol

ige
  • bejuttat, bevisz, bevonszol, behord, becipel
  • (betegséget): bejuttat, elterjeszt, behoz

elönt

ige
  • eláraszt, elborít, ellep, elözönöl, átáztat, megtölt, (verejték) kiver
  • (érzés): elfog, átjár, áthat, eltölt, elömlik (valakiben), elborít, erőt vesz (valakin)

építész

főnév
  • építőmester, építésvezető
  • építészmérnök, architektus (idegen), építőmérnök, építőművész, műépítész

gépies

melléknév
  • ösztönös, ösztönszerű, beidegzett, reflexszerű, akaratlan, önkéntelen, automatikus, mechanikus, begyakorlott
  • gépszerű, lélektelen, fásult, unott, unalmas, megszokott
  • sablonos, elcsépelt, elkoptatott, sematikus, leegyszerűsített

félreértés

főnév
  • tévedés, hiba, zavar, téves nézet, tévképzet, tévhit, elnézés, hibás ítélet, balmagyarázat (régies), melléfogás, értelemzavar, összecserélés, quidproquo (idegen)
  • civódás, viszály, konfliktus, bonyodalom, ellentét, összezördülés, összekülönbözés
  • disszonancia, elcsavarás (régies)

élc

főnév
  • tréfa, vicc, humor, elméncség (régies), sziporka, bemondás (bizalmas), aranyköpés, szellemesség, adoma

egészségügyi II.

főnév
  • szanitéc, sebesülthordozó, sebesültszállító, dögész (szleng)

elkallódik

ige
  • elvész, elveszik, eltűnik, lába kel, elkeveredik, elhányódik
  • (tehetség): elsikkad, veszendőbe megy, elzüllik

fellélegzik, fölléle

ige
  • felsóhajt, megkönnyebbül
  • levegőhöz jut

elerőtlenedik

ige
  • elgyengül, kimerül, elernyed, ellankad, elbágyad, elványad (régies), elpilled, elgyámul (tájnyelvi), elsorvad

csillogó

melléknév
  • ragyogó, csillámló, fényes, fénylő, fényteljes (régies), szikrázó, sziporkázó, tündöklő, tündökletes, sugárzó, vakító, parázs (választékos)
  • vonzó, csábító, briliáns, kápráztató, káprázatos, kiváló, nagyszerű, remek, pazar, tündökletes, fényűző, pompás

ellenőr

főnév
  • felügyelő, felülvizsgáló, cenzor, revizor

felpezsdül, fölpezsd

ige
  • felfrissül, felbuzog, cirkulál (tájnyelvi)
  • (régies): felforr, felforrad, felbugyorog
  • felélénkül