megbukik szinonimái

ige
  • kudarcot vall, csődöt mond, befullad, bedöglik (bizalmas), bekrepál (szleng), meghiúsul, megfeneklik, füstbe megy, csődbe jut
  • megdől, összeomlik
  • belebukik, tönkremegy, rajtaveszt
  • elbukik, osztályt ismétel, elzúg (bizalmas), elhasal, elvágódik (bizalmas), elperecel (szleng), elcsúszik (bizalmas), repetázik (szleng), szaltózik (szleng), marasztalják (szleng), leveri a lécet (szleng)
  • kifütyülik, felsül, lebőg (szleng), leszerepel (bizalmas)
  • (tájnyelvi): alábukik, lemerül, alámerül

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

profán

főnév
  • világi
  • avatatlan
  • hétköznapi, közönséges, köznapi, mindennapi, prózai, megszokott, szokványos, sablonos, lapos, banális
  • tiszteletlen, kegyeletsértő, szentségtörő
  • durva, otromba, neveletlen, szemtelen, arcátlan, pimasz, impertinens (régies), udvariatlan, modortalan, faragatlan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megbukik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mandzsetta

főnév
  • kézelő, kisgallér (tájnyelvi)
  • karvédő
  • (szaknyelvi): csőkarmantyú
  • (szaknyelvi): gumipárna

lámpavas

főnév
  • lámpatartó, kandeláber, lámpaoszlop

kupec

főnév
  • kereskedő, árus, üzér (régies), kalmár, szatócs (régies), tőzsér (régies), lócsiszár, lókupec, csihellér (tájnyelvi)
  • (jelzőként): seftelő (bizalmas), üzletelő, haszonleső, nyerészkedő

klopfol

ige
  • (húst): kiver, kipotyol (tájnyelvi)
  • kiporol

meccs

főnév
  • mérkőzés, rangadó, találkozó, derbi, torna
  • erőpróba, verseny, küzdelem, összecsapás, viadal

megrémít

ige
  • megijeszt, megzavar, megrémiszt, megriaszt, megrettent, felkavar, feldúl, meghökkent, elborzaszt, megfélemlít, rémületbe ejt, sóbálvánnyá mereszt, felzaklat, terrorizál

vesződik

ige
  • bajlódik, bíbelődik, küszködik, pepecsel, veszkődik (tájnyelvi), foglalkozik, foglalatoskodik, bajmol (tájnyelvi), gyilkolódik (tájnyelvi), vívódik, fáradozik
  • gyötrődik, kínlódik, vajúdik, erőlködik, szenved

kettős II.

főnév
  • pár, páros, duett (idegen), duó

kerékpáros

főnév
  • biciklis, biciklista, bicajos (bizalmas), bringás (szleng), velocipédista (régies), cangás (szleng)

gyógyszertan

főnév
  • farmakológia

kifejleszt

ige
  • kiművel, kifinomít, kiépít, kidolgoz, elaborál (idegen), evolvál (idegen), fellendít, felvirágoztat, kibontakoztat, kinevel, kialakít, kiformál, kibont

megszületik

ige
  • világra jön, napvilágot lát, meglesz, megszülemlik (régies), meghozza a gólya, a világra születik, meglátja a napvilágot
  • létrejön, elkészül, formát ölt

mindannyian

névmás
  • mindnyájan, valamennyien, mindenki, mind egy szálig, csapatosan

bölcs I.

melléknév
  • okos, tanult, tudós, művelt, képzett, intelligens, megfontolt, higgadt, meggondolt, józan
  • mély értelmű, átgondolt, lényeglátó, salamoni

parazita

főnév, melléknév
  • élősködő, élősdi
  • (pejoratív): ingyenélő, naplopó, önző, pióca, vérszívó, vérszopó, potyaleső

nyúlik

ige
  • terjed, ér (valameddig), szögellik (valahova), tart (valameddig), bővül, terül, elterül, terítődik (régies), fekszik
  • hosszabbodik, folytatódik, elhúzódik
  • halasztódik, húzódik
  • nő, növekszik, szálasodik, mered (tájnyelvi)

megcsap

ige
  • (bizalmas): megüt, megpöccint (tájnyelvi), odavág, végighúz, rásuhint, meglegyint
  • (tájnyelvi): megver, megcsapdos, elpáhol, megvereget, ütlegel
  • (szleng): elemel, elcsen, ellop, eltulajdonít, eloroz, elsinkófál (bizalmas), elcsakliz (bizalmas)

makrancos

melléknév
  • akaratos, csökönyös, nyakas, nyakaskodó, önfejű, dacos, durcás (bizalmas), makacs, engedetlen, ellenálló, rakoncátlan, szilaj, féktelen, fékezhetetlen, zabolátlan, bojtorjános (tájnyelvi), szófogadatlan, durboncás (régies)

megkopaszodik

ige
  • lekopaszodik, lecsupaszodik, elkoppad (régies), megkopad (tájnyelvi)

nyirok

főnév
  • limfa (szaknyelvi)
  • nedv
  • nedvesség, latyak, sár

megfeketedik

ige
  • megfeketül, feketévé válik
  • elszenesedik, elég

látványosság

főnév
  • érdekesség, különlegesség, kuriozitás, látnivaló, látvány, nevezetesség, vonzerő, nézedelem (régies), spektákulum (régies)
  • mutatvány, attrakció, szenzáció (bizalmas)

megnő

ige
  • megnövekedik, megnövekszik, megnyúlik, felnyurgul (tájnyelvi), megnagyobbodik, kifejlődik, felnő, fölnevelkedik, felcseperedik (tájnyelvi), megembereskedik (tájnyelvi) Sz: nem lehet már az ágy alá dugni; kinőtt az Isten markából
  • megnagyobbodik, megszaporodik, meggyarapodik, felhalmozódik, kiterjed
  • elharapódzik, felgyorsul, felfokozódik
  • (tájnyelvi): megterem, kinő, kisarjad

nyugtalanító

melléknév
  • zavaró, kellemetlen, kínos, baljós, baljóslatú, rejtélyes, különös, furcsa, gyanús, visszás
  • aggasztó, riasztó, terhes, nyomasztó, gyötrő, szorongató, szívdobogtató, lidérces
  • izgató, felzaklató, fenyegető, bosszantó, ingerlő