meccs szinonimái

főnév
  • mérkőzés, rangadó, találkozó, derbi, torna
  • erőpróba, verseny, küzdelem, összecsapás, viadal

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csúcsos

melléknév
  • éles, hegyes, szúrós, kihegyezett

hatóerő

főnév
  • hatás, hatékonyság
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meccs szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

magas, magos

melléknév
  • toronymagas, óriási, nyurga, nyúlánk, égimeszelő, atlétatermetű, hosszú, colos (bizalmas), langaléta, hórihorgas, nyakigláb, létra, sudár, jegenye (szleng), szép szál, szálas (régies), száltermetű (régies), szálfa termetű (választékos), termetes, áklítom (tájnyelvi), mécsbél (tájnyelvi), tetszetes (tájnyelvi), lombrágó (szleng), zsiráfgondozó (szleng), villámhárító (szleng), toronypucoló (szleng) Sz: kinőtt az Isten markából; ülve nyalja a holdat; sokat állt az esőn; megnőtt, mint a csalán; akkora, mint a dióverő pózna; hosszú, mint a harangláb; fejével veri a mestergerendát
  • nagyfokú, nagymértékű, kimagasló
  • magasztos, emelkedett, fenséges, magasságos (régies), fölséges (régies), szárnyaló, fennkölt, magasröptű, magasrendű
  • érthetetlen, felfoghatatlan, kínai (szleng)

különlegesség

főnév
  • ritkaság, különösség, sajátosság, sajátság, érdekesség, furcsaság, jellegzetesség, attrakció, kuriózum, specialitás (idegen), unikum, egzotikum (idegen)
  • ínyencség

köztisztelet

főnév
  • tekintély, befolyás, erkölcsi súly, közbecsülés, közmegbecsülés, reputáció (idegen), renomé (idegen)

kiút

főnév
  • kijárat, kivezető út
  • szabadulás, menekülés, egérút, menekvés, megoldás, segítség, mentség, kibúvó

markotányosnő

főnév
  • kantinosnő, markotányosné (régies), hadcsaplárnő (régies)

megmérkőzik

ige
  • szembeszáll, harcol, küzd, kiáll (valakivel), megütközik, párbajozik, megverekszik, megvív, megküzd, megbirkózik, harcra kel, felveszi a harcot, csatára kel, versenyre kel, összeméri erejét

verdes

ige
  • ütöget, kopogtat
  • paskol
  • hozzá-hozzáér, meg-megüt, hozzá-hozzáütődik, érint
  • csapkod, ver

keresztülvihetetlen

melléknév
  • lehetetlen, megvalósíthatatlan, kivihetetlen, kivitelezhetetlen, teljesíthetetlen, irreális, abszurd, képtelen

keménykötésű

melléknév
  • stramm (bizalmas), jó kiállású, sportos, kisportolt, edzett, izmos, erős, robusztus, tökös (szleng), markos (tájnyelvi)

gyámhatóság

ige
  • gyámügy (bizalmas), árvaszék

kibírhatatlan

melléknév
  • elviselhetetlen, pokoli, kiállhatatlan, intolerábilis (idegen), tűrhetetlen, utálatos, undorító, förtelmes, undok

megrendszabályoz

ige
  • megfegyelmez, szabályoz, megreguláz
  • (bizalmas): megfékez, zaboláz, rendbe szed, ráncba szed, megfincoltat (tájnyelvi), megnyaggat (tájnyelvi)

mesél

ige
  • mesét mond, fabulázik (régies), regél, historizál (idegen)
  • beszél, anekdotázik, adomázik, szóval tart, sztorizik (bizalmas)
  • elmesél, elmond, előad

borág

főnév
  • (régies): szőlővessző, venyige

pályadíj

főnév
  • (régies): jutalom, elismerés, pályabér (régies)
  • bérleti díj, kölcsönzési díj, használati díj

nyílás

főnév
  • virágzás, virulás, virágba borulás
  • rés, hézag, lyuk, lék, repedés, repedék (régies), hasadék, hasadás, pórus, apertúra (szaknyelvi), meatus (szaknyelvi), stoma (szaknyelvi), nyiladék (régies), slicc (bizalmas)
  • száj, torok
  • kapu

meditáció, meditálás

főnév
  • elmélkedés, töprengés, tűnődés, szemlélődés, elgondolkodás

ma II.

főnév
  • jelen, jelenkor

meghatároz

ige
  • megállapít, rögzít, leír, részletez, értékel, felállít
  • megbecsül, kikalkulál, precizíroz (régies), fixál, körülmér (régies)
  • rendszerez, besorol, elhatárol, definiál, értelmez, körülír, megnevez, kifejez, körvonalaz, megjelöl, jellemez, érteményez (régies)
  • befolyásol, minősít, eldönt, megalapoz, leszögez, megerősít, predesztinál (régies), determinál
  • megad, megszab, előír, előirányoz, kijelöl, kiköt, kitűz, szabályoz, utasít, elrendel, kiszemel (régies), fixíroz (régies), preliminál (régies), értélyez (régies)

nyafka

melléknév
  • nyafogós, elkényeztetett, sírós, pityergős (bizalmas), kényeskedő, kényes, nyűgösködő, nyimnyám (bizalmas), mazna (tájnyelvi)(bizalmas)

megbukik

ige
  • kudarcot vall, csődöt mond, befullad, bedöglik (bizalmas), bekrepál (szleng), meghiúsul, megfeneklik, füstbe megy, csődbe jut
  • megdől, összeomlik
  • belebukik, tönkremegy, rajtaveszt
  • elbukik, osztályt ismétel, elzúg (bizalmas), elhasal, elvágódik (bizalmas), elperecel (szleng), elcsúszik (bizalmas), repetázik (szleng), szaltózik (szleng), marasztalják (szleng), leveri a lécet (szleng)
  • kifütyülik, felsül, lebőg (szleng), leszerepel (bizalmas)
  • (tájnyelvi): alábukik, lemerül, alámerül

lakcím

főnév
  • levélcím, postacím, címzés, adressz (idegen)
  • lakóhely, lakhely

megkeresztel

ige
  • keresztvíz alá tart, elkeresztel
  • elnevez, nevet ad

nyerészkedik

ige
  • üzérkedik, ügyeskedik, üzletel, kufárkodik (pejoratív), kalmárkodik, spekulál, seftel (bizalmas), feketézik (szleng)
  • csereberél