látványosság szinonimái

főnév
  • érdekesség, különlegesség, kuriozitás, látnivaló, látvány, nevezetesség, vonzerő, nézedelem (régies), spektákulum (régies)
  • mutatvány, attrakció, szenzáció (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

stabil

melléknév
  • szilárd, biztos, fix, rögzített, álló, állékony (régies)(idegen)
  • állandó, változatlan, maradandó, tartós, végleges
  • biztos, biztonságos, erős, megbízható

műbőr

főnév
  • bőrutánzat, szkáj (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a látványosság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kultusz

főnév
  • vallásgyakorlat, tisztelet, istentisztelet, imádat
  • dicsőítés

kitartás

főnév
  • helytállás, türelem, céltudatosság, következetesség, szívósság, szilárdság, állhatatosság, rendíthetetlenség, elszántság, merészség, makacsság, konokság, eltökéltség, perszeverancia (idegen), perszisztencia (idegen)
  • állandóság, megmaradás, folytonosság, állóképesség
  • hűség, ragaszkodás, engedelmesség, lojalitás, elvhűség

kiöregedik

ige
  • kikopik, kivénül (durva), kivénhedik (durva)

kellemes

melléknév
  • jóleső, kellemetes (régies), kellemdús (régies), élvezetes, finom, ízletes, jóízű, édes, édesded, kényelmes, otthonos, kies (vidék) (régies), enyhe (időjárás), lágy (szellő), szép
  • megnyerő, rokonszenves, szimpatikus, barátságos, kedves, nyájas, szívélyes
  • kedvező, előnyös, örvendetes

lakcím

főnév
  • levélcím, postacím, címzés, adressz (idegen)
  • lakóhely, lakhely

levelezőlap

főnév
  • lap, képeslap, levlap (bizalmas), üdvözlőlap, anziksz (idegen), anzikszkártya
  • fénykép (szaknyelvi)

turpis1

melléknév
  • (bizalmas): bűnös, ludas

irkál

ige
  • írogat, firkál, firkant, papírra vet, irkafirkál, firkálgat (bizalmas), írsokál (tájnyelvi)

indít

ige
  • küld, meneszt, futtat, expediál (szaknyelvi), kilő, katapultál (szaknyelvi), gyüvesztet (lovat) (tájnyelvi)
  • üzembe helyez, begyújt (motort), működésbe hoz, aktivál (idegen)
  • forgalomba állít
  • kezd, kezdeményez, szervez
  • megjelentet, kiad, publikál, útjára bocsát
  • indul
  • ösztönöz, vezet, késztet, rábír, rávesz, buzdít, bátorít, lelkesít, biztat, unszol, űz

fészek

főnév
  • boly (régies), bolygós (régies)
  • otthon, lakhely, lakás, ház
  • odú, vacok, tanya, búvóhely
  • góc, gócpont, kiindulópont, központ
  • tűzfészek (háborúé)

javakorabeli, javako

melléknév
  • középkorú, meglett, koros

lopás

főnév
  • tolvajlás, eltulajdonítás, elcsenés, orozás (régies), félkézkalmárkodás (tájnyelvi)
  • (szellemi terméké): plágium (idegen), plagizálás (idegen), koppintás (szleng)
  • (pénzé): sikkasztás, furtum (régies), lopkodás, rablás, csempészés, csórás (szleng), koppintás (szleng), meglovasítás (szleng, tréfás), újítás (szleng), zabrálás (szleng), szajrézás (szleng), bugázás (szleng), megfújás (szleng), lenyúlás (szleng)
  • vole (szaknyelvi)

megbomlik

ige
  • felbomlik, felbillen, felborul, oszlik, tagolódik, kettészakad, megbolydul, felborul, meglazul
  • meghibban, megzavarodik, megbolondul
  • (tájnyelvi): rendetlenkedik

bárgyú

melléknév
  • bamba, mulya, mamlasz, bugyuta, együgyű, gyámoltalan, mafla, nehézkes, buta, ostoba, béna (szleng), stupid, gügye (bizalmas), tompa agyú, tompa elméjű, tökfilkó, tökfej, tuskó (bizalmas), fajankó, balga, dőre, plömplöm (bizalmas), lüttyő (tájnyelvi)
  • sületlen, blőd

nyirbál

ige
  • vagdos, szabdal, szeldes (régies), metél, metsz (régies), nyiszál (tájnyelvi), nyirkál
  • csonkít, csorbít

mez

főnév
  • dressz, trikó, sporting
  • jelmez, öltözék, öltözet, kosztüm, ruházat, ornátus (szaknyelvi), viselet, öltöny, uniformis, mundér, csuha, reverenda

lázálom

főnév
  • önkívület, kórálom (régies)
  • rémkép, rémlátomás, agyrém

kudarc

főnév
  • sikertelenség, balsiker, eredménytelenség, meghiúsulás, vereség, fiaskó, felsülés, csalódás, frusztráció (idegen), bukás, összeomlás, tönkremenés, tönkrejutás, balszerencse, lebőgés (szleng), leégés (bizalmas), égés (szleng), betli (szleng), csőd (szleng), bukfenc (szleng), bukovári (szleng), bukta (szleng), krach (régies)
  • (régies): szégyen, megszégyenülés, gyalázat, pironság (tájnyelvi)

lenéz

ige
  • letekint, lepillant, alánéz, alátekint, lesandít, lebukkant (bizalmas)
  • lemásol, leles, elles, lelop, lepuskáz (bizalmas), indigózik (szleng), kancsalít (szleng), lekopíroz, lekoppint (szleng), lekottáz (szleng), kukkerol (szleng), kuksizik (szleng)
  • lebecsül, alábecsül, ócsárol, lefitymál, megvet, leköp, lekicsinyel, lekezel, lemosolyog, kiröhög, lesajnál (szleng), fütyül (valakire), fumigál Sz: a csizmáját se törölné bele; a sáros cipőjét se törülné belé; annyiba se veszi, mint a köpését; annyira becsül, mint a téli agárt; fölényesen kezel; huszonnyolcra vesz (szleng); kutyába se veszi; leereszkedően bánik (valakivel); levegőnek néz; magas lóról beszél; magasról szarik rá (durva); pillantásra se méltat; semmibe vesz; úgy néz rá, mint a lúd a piros kukoricára
  • lelátogat, leutazik, leruccan (bizalmas), leugrik (bizalmas)

mérgelődik

ige
  • dühöng, bosszankodik, haragszik, dúl-fúl, pukkadozik (bizalmas), haragoskodik, neheztel, torzsalkodik, haragra lobban, füstölög, dühbe gurul, zsörtölődik, acsarkodik, dühösködik, háborog, tajtékzik, toporzékol, tüszköl Sz: fújja a hályogkövet; aligha meg nem eszi a méreg; dúl-fúl magában, mint a vadkan; forr a méreg (valakiben); pöszög, mint a kása; kígyókövet fúj

leforráz

ige
  • leönt, blansíroz, abárol (tájnyelvi), beforróz (tájnyelvi), leforrászol (tájnyelvi), forráz
  • megszégyenít
  • kijózanít
  • (tájnyelvi): megcsíp (dér növényt)

kivándorlás

főnév
  • kiköltözés, kitelepülés, kivonulás, eltávozás, emigráció, exodus (idegen), expatriáció (régies)

leszámol

ige
  • megszámol, leszámlál, leolvas
  • leszurkol (bizalmas), lepenget (szleng)
  • leszámít, elvesz
  • elszámol, elrendez
  • kilép, felmond
  • (valakivel): elégtételt vesz, bosszút áll, elbánik (valakivel), megtorol
  • megöl, kivégez

metél

ige
  • aprít, szegdel (régies), nyes, metsz, szabdal, szeletel, nyír, szecskáz (tájnyelvi), trancsíroz
  • vág, vagdal, darabol, széthasogat, nyirbál