kificamodik szinonimái

ige
  • kiugrik, kifordul, kimegy a helyéből, megrándul, kirándul, kibicsaklik, csikkan (régies), marjul, megmarjul (tájnyelvi), kimarjul (tájnyelvi), kicsuklik (tájnyelvi), kificamlik (tájnyelvi), kiszeglik (tájnyelvi), fitorodik (tájnyelvi)
  • elferdül, eltorzul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felszállít, fölszáll

ige
  • felhord, felvisz, felcipel, feljuttat
  • (járműre): felültet, felsegít

periódus

főnév
  • szakasz, rész, stádium, fázis, etap
  • egység, ütem, ismétlődés
  • idő, időszak, időtartam, időköz, kor, korszak, éra, ciklus, intervallum, epocha (régies)
  • (szaknyelvi): körmondat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kificamodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kész

melléknév
  • elkészült, előkészített, rendezett, használható
  • felkészült, képesített, kitanult
  • kialakult, befejezett, kiforrott
  • valóságos, teljes, tiszta, teli, egész, hiánytalan, tökéletes, perfekt (idegen), kifejlett, kézenfekvő, nyilvánvaló, effektív, kifogástalan, komplett, totális
  • hajlandó, készséges, prompt (idegen), elszánt, eltökélt, hajlamos, előzékeny, szíves, szolgálatkész
  • vége, kaput (idegen), punktum (bizalmas)
  • elromlott, tönkrement, kinyiffant (szleng), totálkáros (szleng), lerobbant (szleng), bedöglött (bizalmas), kampec (szleng), lestrapált (bizalmas)

ízlik

ige
  • jólesik, fogára van (valakinek) (bizalmas), kedvére van (valakinek), smakkol (bizalmas), ínyére való (bizalmas), tetszik, csúszik Sz: a tíz ujját is megnyalja utána

iparos

főnév
  • mester, mesterember, szakember, szakiparos, kézműves, iparűző (régies), furulyagatyás (tájnyelvi)

hirdetőoszlop

főnév
  • reklámoszlop

kibök

ige
  • kiszúr (bizalmas), kilyukaszt, átszúr, átlyukaszt
  • kinyög, kikotyog (bizalmas), elköp (szleng), elmond, közöl

kiutasít

ige
  • kitilt, kitoloncol, relegál (régies), kizsuppol
  • kiküld, kitessékel, kizavar, kikerget, kiűz, kidob, kipenderít, kiebrudal, kihajít, kitoloncol, kiteszi a szűrét, ajtót mutat (valakinek), kitranszportál (régies)

szófejtés

főnév
  • etimológia (szaknyelvi), etimologizálás (idegen), szószármaztatás, szóelemzés

hadköteles

melléknév
  • katonaköteles, sorköteles, védköteles (régies)

gyón, gyónik

ige
  • megvall, beismer

elszokik

ige
  • abbahagy, leszokik
  • elszakad, elhidegül, elidegenedik

hám1

főnév
  • lószerszám, iga
  • heveder

koca

főnév
  • anyadisznó, emse, göbe (tájnyelvi)

kötött

melléknév
  • rögzített, meghatározott, szabályozott, korlátozott, megszabott, előírt
  • kemény fedelű (könyv)
  • (talaj): tömör, nehéz, összetapadó szemcséjű

megnéz

ige
  • megszemlél, megtekint, rátekint, pillantást vet, ráemeli a tekintetét, megbámul, szemügyre vesz, végigmustrál, szemrevételez, végigmér, fixíroz (bizalmas), mustrálgat, megszemel (tájnyelvi)
  • végignéz
  • kiolvas, leolvas, kikeres (valahonnan), meggyőződik
  • megvizsgál, megfigyel, megvizitál (tájnyelvi), tanulmányoz
  • meglátogat, vizitál
  • (tényállást): megfontol, megvizsgál, kivizsgál, fontolóra vesz

levert

melléknév
  • letört, megtört, nyomott, szárnyaszegett, kedveszegett, kedvét vesztett, elkedvetlenedett, melankolikus, búvalbélelt (tréfás), csüggedt, elkenődött, elcsüggedt, reményvesztett, depressziós, deprimált
  • spleenes (régies), letargikus, rezignált, desperált (idegen)
  • lehangolt, szomorú, apatikus, életunt, egykedvű, rosszkedvű, bánatos, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi), lelombozódott (szleng), elkeskenyedett (szleng)(szleng)

kifogásolható

melléknév
  • hibáztatható, helyteleníthető, rosszallható, elítélhető, kivetnivaló, megtámadható

kerítés

főnév
  • körbevevés, rácsozás, karózás, kikarimázás, kertelés
  • lésza (tájnyelvi), árkolat (régies), gyepű (tájnyelvi), karvas, fal, sövény, élősövény, sövényfal, sövényezet (régies), korlát, palánk, kertelet (régies)
  • megszerzés
  • lopás, orozás (régies), rablás
  • kerítőhalászat
  • leánykereskedés, leánykereskedelem
  • közvetítés

kiságy

főnév
  • gyermekágy

leszármazott

ige
  • gyerek, ivadék, sarj, magzat, deszcendens (idegen), utód

kikerekedik

ige
  • kigömbölyödik, megpofásodik, kitelik
  • kialakul, megformálódik
  • kiderül, kisül

javítóintézet

főnév
  • javító (bizalmas), intézet, internátus, dologház (régies)

kiszimatol

ige
  • felkutat, utánajár, kikutat, kikémlel, kinyomoz, kiderít, kipuhatol, kitudakol, kifürkész, felhajt, kiszaglász, kitud (tájnyelvi)
  • megtalál, rátalál, rálel, rábukkan, felfedez, rájön

levegőváltozás

főnév
  • környezetváltozás, pihenés, kikapcsolódás, üdülés, nyaralás