más szinonimái

névmás
  • egyéb
  • másvalaki, másvalami
  • eltérő, elütő, különböző, másmilyen, másféle, másfajta, másforma

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fröccsen

ige
  • spriccel, csapódik, feccsen (tájnyelvi)

tettestárs

főnév
  • bűntárs, bűnsegéd (szaknyelvi), bűnrészes, bűnfentes (tájnyelvi), cinkos, cinkostárs, kozmás (szleng)
  • cimbora, kollaboráns (idegen), belebeszélő (szleng), násznagy (szleng), bűnbánó kabóca (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a más szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lőcsláb

főnév
  • ó-láb, karikaláb, görbe láb

kulminál

ige
  • tetőzik, tetőpontra hág
  • delel
  • kicsúcsosodik

középérték

főnév
  • átlag, átlagérték, átlagos érték, középarányos, közép

kiszalad

ige
  • kifut, kimegy, kisiet, kirohan, kilohol, kirobog, kinyargal, kiszáguld, kivágtat, kiront, kipucol (szleng), kiiszkol
  • túlfolyik, kicsordul, felhabzik, kiömlik, kifolyik, kiárad, kiáramlik, kilép (medréből)
  • (a kezéből): kicsúszik, kiesik
  • (vkinek a száján vmi): kimond, kiejt, elszólja magát, kiszól (tájnyelvi)

makula

főnév
  • (régies): szennyfolt, mocsok, bélyeg, pecsét, szégyenfolt
  • szeplő, hiba, fogyatkozás

megkegyelmez2

ige
  • (tájnyelvi): önöz, magáz

végszó

főnév
  • zárszó, utószó, utolsó szó, búcsúszó, búcsú, utóhang, zárbeszéd (régies), epilógus

képtelen II.

határozószó
  • bődületes, iszonyú, fantasztikus, óriási

kazetta

főnév
  • doboz, ládika, ládikó, szelence, skatulya, szekrényke
  • rekesz
  • magnószalag, hangszalag
  • videókazetta

gramm

főnév
  • szemer (régies), grám (régies)

keverék

főnév
  • egyveleg, mixtúra (bizalmas), vegyíték, vegyülék, elegy, zagyvalék, zagyvaság, mismás, miskulancia (idegen), gezemice (tájnyelvi), kotyvalék (pejoratív), kotyvaszték, habarék, kevercs (tájnyelvi), kutyulmány (bizalmas), vegyület
  • ötvözet
  • korcs
  • (régies): káosz, zavarék (régies), zavar

megnéz

ige
  • megszemlél, megtekint, rátekint, pillantást vet, ráemeli a tekintetét, megbámul, szemügyre vesz, végigmustrál, szemrevételez, végigmér, fixíroz (bizalmas), mustrálgat, megszemel (tájnyelvi)
  • végignéz
  • kiolvas, leolvas, kikeres (valahonnan), meggyőződik
  • megvizsgál, megfigyel, megvizitál (tájnyelvi), tanulmányoz
  • meglátogat, vizitál
  • (tényállást): megfontol, megvizsgál, kivizsgál, fontolóra vesz

mentőcsónak

főnév
  • mentőladik, mentőhajó

bohókás

melléknév
  • bohó, mókás, mosolyogtató, bolondos
  • tréfás, vicces, mulatságos

összpontosít

ige
  • (figyelmet): koncentrál, fókuszál (idegen), irányít
  • egyesít, összefog, centralizál
  • központosít, összevon
  • felhalmoz (tőkét)

nyafog

ige
  • panaszkodik, siránkozik, pityereg, nyűgösködik, nyűglődik, nyavalyog, nyöszörög, sápítozik, sopánkodik, jajveszékel, nyafkál (tájnyelvi), vernyákol (tájnyelvi), nyávog, vinnyog, máncog (tájnyelvi)

máshonnan

határozószó
  • másfelől, egyebünnen (választékos), egyebünnét (tájnyelvi), máshonnét, másunnan (tájnyelvi)

lohad

ige
  • kisebbedik, zsugorodik, apad, csappan, fogy
  • lappad (régies), szállad (régies)
  • gyengül, csökken, erőtlenedik, szűnik, alábbhagy, csillapodik, csillapul, csillapszik, csitul, tompul
  • (iram): lassul, enged (tájnyelvi), csihad (tájnyelvi)

megfér

ige
  • elfér, ellakik, eltér (tájnyelvi), belefér
  • (valakivel): kijön, megegyezik, egyetért, kongruál (idegen), harmonizál, kigyűjtőz (tájnyelvi), összeillik, összefér

nevezett

melléknév
  • említett, címzett, szóban forgó, szólított
  • felsorolt
  • alulírott

megadóztat

ige
  • adót kiró, megsarcol

különben

határozószó
  • különbül, jobban, kiválóbban
  • erősebben, inkább
  • másképpen, másképp, másként, más módon
  • egyébként, egyébiránt, máskülönben, amúgy, másfelől
  • (ksz-szerűen): ellenkező esetben, ellenben
  • azaz, azazhogy, mégis

meghatározás

főnév
  • kijelölés, megállapítás, körülírás, értelmezés, magyarázat, kiszabás, kitűzés, célkitűzés, fixálódás (idegen)
  • szómagyarázat, definíció, értély (régies), megállapítás, determináció (idegen)

növénygyűjtemény

főnév
  • herbárium (szaknyelvi)