józan szinonimái

melléknév
  • mértékletes
  • önmegtartóztató, absztinens (idegen), antialkoholista
  • higgadt, megfontolt, meggondolt, átgondolt, ésszerű, helyes, racionális, okos, bölcs, tisztafejű, tisztán látó, körültekintő, tárgyilagos, gyakorlatias
  • mértéktartó, szolid, óvatos

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

melltű

főnév
  • bross, brosstű, mellcsat, dísztű, kitűző
  • fibula (idegen)

csengő, csöngő I.

melléknév
  • csilingelő, pengő, zengő, zengzetes, bongó
  • érces, éles, tiszta, metsző, hallatos (régies), hangzó, sonorus (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a józan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

izgató

melléknév
  • serkentő, stimuláló, pezsdítő, ingerlő
  • erotikus, szexi, csiklandós, kihívó
  • érdekes, idegfeszítő, szenzációs (bizalmas), mozgalmas
  • nyugtalanító, zavaró, felzaklató, felkavaró, hajmeresztő, elképesztő
  • lázító, felbujtó, feltüzelő

hiszen, hisz II.

határozószó
  • tudvalevőleg
  • elvégre
  • bizony

helytálló

melléknév
  • igaz, helyes, megfelelő, érvényes, kétségtelen, bizonyos, kifogástalan, ésszerű, logikus, értelmes, alapos, megbízható, elfogadható

gyújtós

főnév
  • aprófa, rőzse, forgács, gerjesztő (tájnyelvi), tapló, éleszték (tájnyelvi), langalló (tájnyelvi)

jellemzés

főnév
  • jellemábrázolás, jellemrajz, leírás, bemutatás, jellemfestés, emberábrázolás
  • minősítés, vélemény, káderezés (bizalmas)

képkeret

főnév
  • ráma, keret

súlyosbodik

ige
  • romlik, rosszabbodik, rosszabbra fordul
  • nehezedik, komolyra fordul

földesúr

főnév
  • földbirtokos, nagybirtokos, bojár, uraság (régies), jószágbirtokos (régies)

fogyatkozás

főnév
  • kevesbedés, veszteség, sorvadás
  • szűkölködés, nélkülözés, szegénység
  • hiba, hiány, kár, tökéletlenség, káló (szaknyelvi), defektus (régies), csorba, sérülés
  • betegség, hanyatlás, gyengülés, apadás, gyengeség, elerőtlenedés
  • (holdé): sötétülés, halványulás, fogyás

éhenkórász

főnév
  • kiéhezett, éhező, koplaló, rosszul táplált, éhenholt (tájnyelvi), csavargó, koldus, szegény ördög, templom egere, sanyargó, szűkölködő, ágrólszakadt, nincstelen, nyomorgó, hajléktalan, ágyrajáró, enniles (tájnyelvi), gizibuzi (tájnyelvi), sanyaróvendel (tájnyelvi)

fűszerüzlet

főnév
  • fűszerkereskedés, csemegekereskedés, élelmiszerüzlet, szatócsbolt (régies), vegyesbolt

kerítés

főnév
  • körbevevés, rácsozás, karózás, kikarimázás, kertelés
  • lésza (tájnyelvi), árkolat (régies), gyepű (tájnyelvi), karvas, fal, sövény, élősövény, sövényfal, sövényezet (régies), korlát, palánk, kertelet (régies)
  • megszerzés
  • lopás, orozás (régies), rablás
  • kerítőhalászat
  • leánykereskedés, leánykereskedelem
  • közvetítés

kimagyaráz

ige
  • kifejt, megmagyaráz, meggyőz, tisztáz, tisztába hoz, kiszakterol (tájnyelvi)
  • bizonygat, magyarázkodik

lohad

ige
  • kisebbedik, zsugorodik, apad, csappan, fogy
  • lappad (régies), szállad (régies)
  • gyengül, csökken, erőtlenedik, szűnik, alábbhagy, csillapodik, csillapul, csillapszik, csitul, tompul
  • (iram): lassul, enged (tájnyelvi), csihad (tájnyelvi)

közkegyelem

főnév
  • amnesztia, közbocsánat (régies)

jövendőbeli I.

melléknév
  • leendő, jövőbeni, eljövendő

itat

ige
  • inni ad
  • leitat, lerészegít, eláztat (szleng)
  • felitat, felszív
  • (csapadék talajt): öntöz, eláraszt
  • (itatja magát): ízlik, tetszik

kategória

főnév
  • fogalomkör
  • csoport, osztály

kövirózsa

főnév
  • kőrózsa, égidörgő, fülbecsavarító, fülbeeresztő, fülfű, házizöld, mennydörgőfű

kaliber

főnév
  • (szaknyelvi): átmérő, csőméret, űrméret
  • idomszer (szaknyelvi), mestermérő (szaknyelvi)
  • méret, nagyság, minőség, érték, kiválóság

hogyan II.

főnév
  • eljárási mód, módozat, módszer, know-how (idegen)

kelet2

főnév
  • keltezés, dátum

közétkeztetés

főnév
  • üzemi étkezés, menza