halványodik, halvány szinonimái
ige
- sápad, fakul, színtelenedik, homályosodik, szürkül
- tompul, mattul
- gyengül, elmosódik, halkul
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
cizellál
ige
- dombormintáz, kivés
- (művet): csiszol, finomít, javítgat, tökéletesít, palléroz (választékos)
formátlan
melléknév
- alaktalan, otromba, esetlen, idomtalan, csúnya, éktelen, torz, eltorzult, ormótlan, amorf (szaknyelvi), deformált, bambuca (tájnyelvi), batu (tájnyelvi), csajtabajta (tájnyelvi), lepsi (tájnyelvi), debezsi (tájnyelvi)
hajszol
ige
- sürget, ösztökél, késztet, zaklat, nyaggat, hajt, lestrapál (bizalmas), elcsigáz, gyihiz (tájnyelvi), túlterhel, robotoltat, melóztat (bizalmas)
- kerget, hajkurász, űz, üldöz, űz-hajt, zargat (bizalmas), hajhász, nyomon követ, sarkában van, kajtat (valaki után) (tájnyelvi), vadászik (valakire), abajgat (tájnyelvi), kadász (tájnyelvi), kurgál (tájnyelvi), hajdogál (tájnyelvi), üzgöl (tájnyelvi)
- keres, fut (valami után), felhajt
pipiskedik
ige
- lábujjhegyre áll, ágaskodik, nyújtózik, nyújtózkodik, gebeszkedik (tájnyelvi), ácsingózik (tájnyelvi)
- kényeskedik, affektál (idegen), szenveleg, páváskodik, finomkodik, negédeskedik, drágalátoskodik
elzárás
főnév
- bezárás, lezárás, eltömés, eldugaszolás, eltorlaszolás, kikapcsolás, lecsukás
- bebörtönzés, szabadságvesztés, fogva tartás, fogság, rabság, lesittelés (szleng)
elszórtan
határozószó
- szanaszét, szerte, szerteszéjjel, itt-ott, imitt-amott, néhol, tíl-túl (tájnyelvi), hellyel-közzel, szórványosan, sporadice (idegen), elvétve, néha, néha-néha, nagy néha, ritkán
bont
ige
- szétszed, szétbont, szétfejt, fejt, szétszerel
- (csomót): kibont, old, oldoz, kiold, kiköt
- (üveget): kidugaszol, kinyit, felnyit, felbont
- (kapcsolatot): megszüntet, megszakít
erény
főnév
- erkölcs, rény (régies), erkölcsösség, virtus, érték, érdem, jóság, jámborság, becsületesség, feddhetetlenség, tisztesség, romlatlanság, ártatlanság
időtálló
melléknév
- maradandó, örök, örökös, halhatatlan, múlhatatlan, sírig tartó, örök érvényű, örök életű, feledhetetlen
- tartós, elnyűhetetlen, elkoptathatatlan, elpusztíthatatlan, kopásálló, strapabíró (bizalmas), erős
kiszalad
ige
- kifut, kimegy, kisiet, kirohan, kilohol, kirobog, kinyargal, kiszáguld, kivágtat, kiront, kipucol (szleng), kiiszkol
- túlfolyik, kicsordul, felhabzik, kiömlik, kifolyik, kiárad, kiáramlik, kilép (medréből)
- (a kezéből): kicsúszik, kiesik
- (vkinek a száján vmi): kimond, kiejt, elszólja magát, kiszól (tájnyelvi)
gyújtós
főnév
- aprófa, rőzse, forgács, gerjesztő (tájnyelvi), tapló, éleszték (tájnyelvi), langalló (tájnyelvi)
hazai
melléknév
- honi, magyar, magyarországi, belföldi, belső, nemzeti
- helybeli, saját, otthoni, családias, megszokott
kapzsi
melléknév
- mohó, telhetetlen, pénzsóvár, pénzéhes, pénzvágyó, pénzkóros, harácsoló, nyerészkedő, nyereséghajhászó, haszonleső, koncleső, prédaleső
- zsugori, fösvény, szőrösszívű, cinok (tájnyelvi), kaparkodó (tájnyelvi), harizs (tájnyelvi), bodzsa (tájnyelvi), húzmány (tájnyelvi), zsebrák (régies) Sz: a bika alatt is borjút keres; a tehénből is kihúzná a borjút; a bakot is megfejné; a rákban is faggyút keres; a szúnyogban is hájat keres; a kútágast is megfejné két garasért; a holtakon is adót szedne; az ökör alatt is borjút keres; azt is irigyli, hogy a nap az égen van; egy pénzért Bécsbe hajtaná a tetűt; egy pénzből, ha lehetne, kettőt csinálna; eladná Krisztus koporsóját is; eladná Istenét is; énes ember; igen facsarja a paréjt; inkább a sárba vetem, mint neked adom; jó ágyat vetett magának; kakas alatt tojást keres; kikérné a cigányból is a gyereket; kimarkolja a dohányt más zacskójából, s magáéba teszi; lehúzná a tetűnek is a bőrét, ha valaki megvenné; másnak javán aggódik; még a követ is megnyúzná, ha bőre volna; még a disznóalmot is el akarja adni; még a napot se eresztené másra, ha lehetne; megfejné az ágast is, ha tejet adna; pénzért az ördögnek is aláírná magát; tíz fillérért gyalog kísérné Pestre a békát
haragszik
ige
- mérgelődik, bosszankodik, morog, dúl-fúl, acsarkodik, zabol (szleng), vicsorog, dohog, duzzadoz (tájnyelvi), fujakodik (tájnyelvi), horgol (tájnyelvi)
- neheztel, appehendál (régies), orrol, fúj (bizalmas), pikkel (bizalmas), pipás (valakire) (szleng), kirúg (valakire) Sz: falra mászik, a plafonon van; az orrában van (valami); be van gerjedve; csomót kötött az orrán; dúl- fúl mérgében; ellenszenvvel viseltetik (valaki iránt); emészti a méreg; epét hány; foga van rá; fogát vicsorítja (választékos); forr az epéje; forr benne a lélek; fortyog a dühtől; fortyog benne a harag; görbe szemmel néz (valakire); hülyét kap; konyít reá, mint a rossz ló az országútra; lila a feje; majd megpukkad; majdnem a lúdméreg eszi meg; nehéz szíve van (valakire); nem lát a pipától (szleng); pöszög, mint a kása; rágja a nyelvét; reszket a dühtől; szikrázik a szeme haragjában; szívja magát; tüzet fúj az orra likán; üti a guta; van valami a begyében; vasvillaszemeket mereszt; vöröset lát
karton1
főnév
- kartonpapír, papírlemez, keménypapír, kéregpapír, papírmasé (idegen), papundekli (bizalmas), dekli (bizalmas)
- papírdoboz
- nyilvántartó kártya, katalóguscédula
- egységcsomag