ideg szinonimái

főnév
  • húr (régies), nervus (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

húz

ige
  • von, vontat
  • vonszol, ráncigál, rángat
  • harangoz, kongat (tájnyelvi)
  • vonz
  • vonzódik, hajlik
  • felvesz, magára vesz
  • eltávolít, kiránt, kihúz
  • kihagy, töröl
  • kifeszít, feszít, kinyújt
  • billent, dönt
  • (falat): épít, készít, emel
  • (szleng): bosszant, ingerel, ugrat, heccel, frocliz (bizalmas), csipked (szleng)
  • nyújt, halogat, elodáz
  • játszik, hegedül
  • iszik, szív, hörpöl, kortyint
  • üt, ráüt, ráver, ráhúz, sóz
  • vonul, húzódik
  • (szleng): szalad, rohan, iszkol, lelép (bizalmas), olajra lép (szleng), oson, tép (szleng), tűz (szleng)
  • (tájnyelvi): hasonlít, hajaz rá (tájnyelvi), ráüt
  • (hasznot): kap, élvez

germán

melléknév, főnév
  • teuton, német
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ideg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hólyagos

melléknév
  • felhólyagzott, duzzadt, hupolykás (tájnyelvi)

hajlam

főnév
  • vonzódás, vonzalom, hajlandóság, kedv, készség
  • adottság, rátermettség, tehetség, érzék, véna (választékos), talentum (régies), alkat, jellem, természet, vérmérséklet, beállítottság, diszpozíció (szaknyelvi)
  • fogékonyság, hajlamosság, inklináció (szaknyelvi)

gyöngytyúk

főnév
  • gyöngyös (tájnyelvi)

főnemesség

főnév
  • arisztokrácia, főúri rend, mágnások, oligarchia (szaknyelvi)

hullámtörő

főnév
  • hullámgát, móló

itt-ott

határozószó
  • néhol, helyenként, elszórtan, szórványosan, egyes helyeken, imitt-amott, tél-túl (tájnyelvi)
  • néha, hébe-hóba, olykor-olykor, hellyel-közzel, elvétve, elütve-vétve (tájnyelvi)

ritkul

ige
  • gyérül, szétszóródik, (tömeg) szétoszlik, szétszéled
  • hígul

felismer, fölismer

ige
  • azonosít, ráismer, megismer, identifikál, rekognoszkál (idegen), agnoszkál (szaknyelvi)
  • meglát, észrevesz, észlel, érzékel, megállapít, felfog, felfedez, kiszúr (bizalmas), megérez, megkülönböztet, kivesz, konstatál
  • rájön, rádöbben, ráeszmél, ráébred, belát, megért, megold, megfejt

feldobál, földobál

ige
  • felhajigál, felszór (bizalmas), felhány, felgór (tájnyelvi), felgórál (tájnyelvi)

csuk

ige
  • becsuk, zár, bezár, összezár, lelakatol, bereteszel, ráfordítja a kulcsot, bedugaszol, lepecsétel, plombál, beszögez, elrekeszt, eltorlaszol, eltöm

felszeg, fölszeg

ige
  • (kenyeret): megszeg, megkezd, belevág, felvág
  • (ruhát): felvarr, felhajt, beszeg, eldolgoz

javítóintézet

főnév
  • javító (bizalmas), intézet, internátus, dologház (régies)

karzat

főnév
  • galéria, erkély, tribün
  • kórus
  • kakasülő (tréfás)
  • karfa, korlát

különben

határozószó
  • különbül, jobban, kiválóbban
  • erősebben, inkább
  • másképpen, másképp, másként, más módon
  • egyébként, egyébiránt, máskülönben, amúgy, másfelől
  • (ksz-szerűen): ellenkező esetben, ellenben
  • azaz, azazhogy, mégis

kiszolgáltat

ige
  • kiadat, kézre ad, felad, odadob (prédául), odavet, feláldoz, elárul

hogyan II.

főnév
  • eljárási mód, módozat, módszer, know-how (idegen)

intés

főnév
  • figyelmeztetés, intelem, dorgálás, leteremtés, szidás, feddés, rendreutasítás, megrovás, szemrehányás, pirongatás, rosszallás, letolás (bizalmas), fejmosás (bizalmas), prédikáció (bizalmas), lelkifröccs (bizalmas)
  • hívás, jeladás, sürgetés, biztatás, jel, jelzés, buzdítás, felszólítás

kisebbít

ige
  • csökkent, mérsékel, csillapít, tompít, enyhít, gyengít, elvesz erejéből, kevesbít, csonkít, csorbít, apaszt, fékez, leszállít, leértékel, rövidít, lefokoz, korlátoz (hatáskört), megnyirbál, redukál, degradál (idegen), diminuál (idegen)
  • (tájnyelvi): becsmérel, ócsárol, rempel (régies), dehonesztál (idegen), gyaláz

igény

főnév
  • kívánság, követelés, óhajtás, szükséglet, kívánalom, jogosultság, kereslet, kereset (szaknyelvi)

hálálkodik

ige
  • hálát ad, megköszön, köszönetet nyilvánít, hálaistenkedik (tájnyelvi), hálistenkedik (tájnyelvi), istenkedik (tájnyelvi) Sz: a lába nyomát is csókolja

irtózat

főnév
  • iszony, iszonyat, iszonyodás, idegenkedés, undor, utálat, borzalom, visszahőkölés, rémület, félelem, rettenet, rettegés

kiszalad

ige
  • kifut, kimegy, kisiet, kirohan, kilohol, kirobog, kinyargal, kiszáguld, kivágtat, kiront, kipucol (szleng), kiiszkol
  • túlfolyik, kicsordul, felhabzik, kiömlik, kifolyik, kiárad, kiáramlik, kilép (medréből)
  • (a kezéből): kicsúszik, kiesik
  • (vkinek a száján vmi): kimond, kiejt, elszólja magát, kiszól (tájnyelvi)