követel szinonimái

ige
  • parancsol, megkíván, igényel, elvár, sürget, igényt tart, jogot tart (valamire), vindikál (idegen), kikényszerít, kierőszakol (valamitől)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tekercsfilm

főnév
  • filmtekercs, rollfilm (régies)

hadkötelezettség

főnév
  • katonakötelezettség, sorkötelezettség, védkötelezettség (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a követel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kormánybiztos

főnév
  • komisszárius (régies)

kicsúfol

ige
  • kigúnyol, kifiguráz, csipkelődik, gúnyt űz (valakiből), kiviccel, nevetségessé tesz, csúfot űz, szatirizál (régies), kipellengérez, persziflál (idegen), lecsúfol (tájnyelvi)

késztet

ige
  • indít, ösztönöz, ösztökél, ingerel, inspirál, csábít, készt, biztat, sarkall, szorgalmaztat (régies), serkent, hajt, buzdít, bátorít, motivál, aktivál (idegen)
  • kényszerít, kötelez

jelmezbál

főnév
  • álarcosbál, maszkabál (tájnyelvi), karnevál

köpönyegforgató

melléknév, főnév
  • kétszínű, képmutató, kétkulacsos, helyezkedő, szélkakas, ingatag, kaméleon (választékos), színlelő, elvtelen, renegát, kapcaforgató (tájnyelvi), opportunista

lassul

ige
  • lassúdik (tájnyelvi), lassúkodik (tájnyelvi)
  • csökken, alábbhagy, mérséklődik, lohad

tisztás

főnév
  • rét, láz (tájnyelvi)
  • irtás, erdővágás, nyiladék

hős II.

melléknév
  • bátor, hősies
  • elszánt, vakmerő, merész

holmi I.

főnév
  • cucc (bizalmas), celecula (tájnyelvi), dolog, cókmók, portéka, hóbelevanc (bizalmas), hiszihuszi (tájnyelvi), csomag, szajré (szleng), motyó (bizalmas), betyárbútor (régies)
  • csomag, poggyász, batyu, málha

felfedező, fölfedező I.

melléknév
  • feltáró, felderítő, megtaláló, meglelő, megpillantó

igaz I.

melléknév
  • valóságos, helytálló, érvényes, való, valósághű, tényhű, valóságnak megfelelő, hiteles, tagadhatatlan, kétségtelen, bizonyított, adatszerű
  • őszinte, átélt
  • becsületes, feddhetetlen, derék, egyenes, szókimondó, nyílt, jóravaló, igazságos, szavahihető, tisztességes, erkölcsös
  • igazi, valódi, eredeti, hamisítatlan, originális

leereszkedik

ige
  • aláereszkedik, alászáll, alábbszáll, lemegy, lemászik, legördül
  • (repülőgép): landol, leszáll, földet ér
  • (valakihez): lehajol, lealacsonyodik, megalázkodik

litván

melléknév, főnév
  • litvániai, litváni (régies)

ártalmatlan

melléknév
  • veszélytelen, bátorságos (régies), inoffenzív (idegen)
  • ártatlan, jámbor, jó szándékú, szelíd, jóindulatú

nadír

főnév
  • (szaknyelvi): talppont, mélypont

megrezzen

ige
  • megrezdül, meginog, megrendül, zöttyen, zökken, döccen, vibrál, megrázkódik, összerezzen, megrándul
  • megijed, megriad, megrebben, megrisszankodik (tájnyelvi)

következtében

névutó
  • folytán, eredményeképpen, eredményeképp, eredményeként, következményeképpen, következményeképp, következményeként, folyományaképpen, nyomán, kifolyólag, miatt, szerint, értelmében, okáért, okán (választékos)

koponya

főnév
  • cranium (szaknyelvi)
  • halálfej
  • (bizalmas): fő, fej, kobak (bizalmas), ember, személy, kopoltyú (bizalmas)
  • (bizalmas): ész, agy, lángész, zseni, kapitórium (tájnyelvi)

küllem

főnév
  • külső, exteriőr (idegen), megjelenés, kiállás, kinézet, kinézés, fizimiska

megnyerő

melléknév
  • vonzó, attraktív (idegen), hódító, meggyőző, imponáló, rokonszenves, ellenállhatatlan, kedves, udvarias, szimpatikus, barátságos, tetszetős, szemrevaló, jóvágású, jóképű, impozáns, nyájas, sima modorú, szimpi (bizalmas) Sz: orcáján hordozza az ajánlólevelet

közkívánat

főnév
  • közóhaj, közakarat

kifiguráz

ige
  • kicsúfol, kigúnyol, nevetségessé tesz, kiénekel, karikíroz, pellengérre állít, kipellengérez, csúffá tesz, csúfot űz, gúnyt űz (valakiből), parodizál, szatirizál (régies), nevetség tárgyává tesz

lakat

főnév
  • zár
  • retesz

megránt

ige
  • meghúz, megfeszít, megrándít, megcibál
  • felhúz, felvon (szemöldököt)
  • megrándít, kificamít, megerőltet, kifordít (bokát)