felfedező, fölfedező I. szinonimái

melléknév
  • feltáró, felderítő, megtaláló, meglelő, megpillantó

felfedező, fölfedező II. szinonimái

főnév
  • kutató, tudós, feltaláló
  • utazó, világjáró

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

békeszerető

melléknév
  • békebarát, békepárti, pacifista, békés, békülékeny, csendszerető (régies), jámbor

szelíd

melléknév
  • gyöngéd, jámbor, békés, béketűrő, jószívű, nyájas, csendes, nyugodt, higgadt, szelíded (régies), szófogadó, türelmes, angyalarcú, galamblelkű, ártatlan
  • engedékeny, barátságos, kedves, jóindulatú, szívélyes, udvarias, emberszerető, emberbaráti, együtt érző, békességes, békeszerető Sz: a légynek sem árt; csendes, mint a holdvilág; csizmájában a követ is elszenvedi; el lehetne vele egy kuckóban hálni; eltűrné, ha fát vágnának a hátán; ha égeti, se fújja; ha egyik arcát ütöd, a másikat is odatartja; hagyja, hogy a fején táncoljanak; kebelében találja a jó meleget; kenyérre lehet kenni; mindegy neki, akár a szélső háznak; olyan jó ember, mint egy falat kenyér; olyan jó lélek, mint a meleg málé; olyan, mint az angyal; szelíd, mint a galamb; szíjat lehetne hasítani a hátából; ujjadra tekerheted; üres szekérnek is kitér
  • szelídített, házi, nemesített
  • kezes
  • kellemes
  • enyhe, mérsékelt
  • csendes, nyugalmas
  • (régies): kegyes (régies), irgalmas, kegyelmes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felfedező, fölfedező szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fásli

főnév
  • kötözőpólya, pólya, kötés

elrepül, elröpül

ige
  • elszáll, elröppen, szárnyra kel, elszárnyal, elhúz, elszállong, elszálldogál
  • elmúlik, eltelik, elszalad, elrohan, elillan, tovatűnik, tovaszáll (választékos), eliramlik (választékos)
  • eltűnik, elpárolog

eloson

ige
  • (választékos): elillan, eltűnik, elsuhan, elszökik, kiszökik, elmegy, ellopódzik, eloldalog, elsomfordál, megszökik, meglép (bizalmas), lelép (bizalmas), lelécel (szleng), elpárolog (bizalmas), meglóg (bizalmas), kereket old, felszedi a sátorfáját, elsurran, ellábal (régies), elsuttyan (tájnyelvi), elosont (tájnyelvi), elsullog (tájnyelvi), elsullankodik (tájnyelvi), ellábít (tájnyelvi)

egyesít

ige
  • eggyé tesz, összevon, egybevon, összpontosít, központosít, egybeolvaszt, összeolvaszt, integrál (idegen)
  • összefog, egybefog, tömörít
  • magában foglal
  • összekapcsol, összekovácsol, összeboronál

félbemarad

ige
  • abbamarad, félbeszakad, megszakad, szünetel, megszűnik

férj

főnév
  • az ura (valakinek), az embere (valakinek) (tájnyelvi), férjura, férjeura, a párja (valakinek), apjuk (tájnyelvi), házastárs, házasfél

nacionalizmus

főnév
  • hazafiság, hazafiasság, hazafias érzés, nemzeti érzés
  • (pejoratív): sovinizmus (idegen)

csitul

ige
  • halkul, csendesedik, csendesül (zaj), elül, csihad (tájnyelvi)
  • enyhül, csillapodik, alábbhagy, csökken

csengettyű, csöngett

főnév
  • csengő, csöngő, harangocska, csengető (tájnyelvi), csilingő (tájnyelvi), csingilingi (tájnyelvi), giling-galang (tájnyelvi), inclangorium (idegen), kolomp

albán

melléknév, főnév
  • siptár, szkipetár, orbonász, arnauta (régies), arnót (régies)

dara

főnév
  • gríz, búzadara, árpadara, kukoricadara
  • havas eső, hószemcse, hódara

fitogtat

ige
  • büszkélkedik, dicsekszik, kérkedik, hivalkodik, henceg, hetykélkedik, parádézik, felvág, tüntet (valamivel), tetszeskedik (régies), mutogat, csillogtat (választékos), fitogat (tájnyelvi), fitít (tájnyelvi)

fűtőanyag

főnév
  • tüzelő, tűzrevaló, tüzelőanyag, fűtő (tájnyelvi)
  • üzemanyag
  • (szaknyelvi): táplálék

igenis I.

módosítószó
  • igen, jó, úgy van, rendben, nagyon is, igaz, mindenesetre, természetesen, persze, ühüm (bizalmas), oké (bizalmas)

harcászat

főnév
  • hadművészet, hadászat, harcmodor, harcmód, hadimesterség (régies), taktika, stratégia

felfogóképesség

főnév
  • elme, értelem, ész, fogékonyság, felfogás, éleslátás, intelligencia, intellektus (idegen), receptivitás (szaknyelvi), kapacitás, érzékelőképesség

fantom

főnév
  • agyrém, látomás, rémkép, rémlátomás, lázálom, kényszerképzet, vízió, ábránd, álomkép, képzelődés, fantazmagória, kiméra (választékos)
  • rém, kísértet, szellem, árny, szörny, démon, mumus, hazajáró lélek

feltámaszt, föltámas

ige
  • megtámaszt, alátámaszt, aládúcol, felpolcol, felpockol (tájnyelvi), feltombol (tájnyelvi)
  • életre kelt, megelevenít, újjáéleszt, feléleszt, életre támaszt (régies)
  • felelevenít, felébreszt, felpezsdít, újrakezd

hangerő

főnév
  • orgánum (bizalmas), torok (tréfás)
  • hangosság

felkel, fölkel

ige
  • felébred
  • felpattan, feláll, felemelkedik, kiegyenesedik, feltápászkodik, felül, talpra áll, feltámbászkodik (régies)
  • (ágyból) kikel, kiugrik
  • (nap, hold): előtűnik, feljön, megjelenik, feltámad, kiemelkedik, látható lesz, felbukkan, előbukkan, feltetszik (régies), csirkázik (tájnyelvi), felbuggyan (tájnyelvi)
  • fellázad, harcot kezd, fegyvert ragad, zendül, szembeszáll, ellenszegül, felül (régies)

elszól

ige
  • elárul, elfecseg, kiszalad a száján, eljár a szája, kikotyog (bizalmas)
  • (elszólja magát): kikotyog (bizalmas), kifecseg, kiszalad a száján, kicsúszik a száján, eljár a szája, eljár a nyelve
  • (elszólja magát): szellent, durrogat, durrant, rotyog (bizalmas), hazagondol (bizalmas), ereszt (bizalmas), elereszt egy pingvint (szleng), elereszt egy fingot (szleng), fingik (szleng), púzik (bizalmas), rákap a karbidra (szleng)

felzúdulás, fölzúdul

főnév
  • felkelés, méltatlankodás, zajongás, ribillió, zsivaj

haragít

ige
  • bosszant, ingerel, tüzel, dühösít, dühít, felloval, beleloval, felheccel, borsot tör az orra alá, dühbe hoz, méregbe hoz, felmérgesít, felbőszít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, bőszöget (tájnyelvi), zándorít (tájnyelvi)
  • bujtogat, felbujt, lázít, összeharagít (tájnyelvi)