holmi I. szinonimái

főnév
  • cucc (bizalmas), celecula (tájnyelvi), dolog, cókmók, portéka, hóbelevanc (bizalmas), hiszihuszi (tájnyelvi), csomag, szajré (szleng), motyó (bizalmas), betyárbútor (régies)
  • csomag, poggyász, batyu, málha

holmi II. szinonimái

névmás
  • valamiféle, afféle, akármiféle, akármilyen, néminemű (régies)
  • valami

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csomó

főnév
  • bog (tájnyelvi), hurok, csimbók (tájnyelvi), csombók (tájnyelvi), gubanc
  • csomósodás, görcs, bütyök, göcsört (bizalmas), göb (tájnyelvi), bök (tájnyelvi), göcs (tájnyelvi), bücök (tájnyelvi)
  • halom, rakás, tömeg, sereg, nyaláb, köteg, fürt, csomag, sokaság, halmaz, kupac, kazal (bizalmas), paksaméta
  • (szn-szerűen): sok, temérdek, számos, rengeteg, nagyszámú

elkiált

ige
  • (elkiáltja magát): elkurjantja magát, felkiált, elordítja magát, elrikkantja magát
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a holmi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hengerít

ige
  • gördít, forgat, hengerget, gurít, gurdít (tájnyelvi), hempelyget (tájnyelvi), gorgolyít (tájnyelvi), gömbörget (tájnyelvi), henderít (tájnyelvi)

gyávaság

főnév
  • félénkség, nyúlszívűség, bátortalanság, pipogyaság, mamlaszság, poltronság (idegen), riadalom, ijedtség, ijedelem, ijedősség, beszariság (durva), majrézás (szleng), remaj (szleng), pulyaság (tájnyelvi)

gömbölyded

melléknév
  • gömbölyű, kerek, kerekded
  • telt, pufók, molett, dundi, kövérkés, telt idomú, begyes (tájnyelvi), párnás, nagy hasú, bögyők (tájnyelvi) Sz: kerek, mint a pogácsaalma

fixál

ige
  • rögzít, véglegesít, állandósít, megszilárdít, stabilizál, alátámaszt, megerősít, bebiztosít
  • előír, megszab, meghatároz, limitál, megállapít
  • lefoglal, leköt

históriás II.

főnév
  • (régies): énekmondó, énekes, regös, igric (régies), lantos, bárd

immunitás

főnév
  • védettség, ellenállóképesség
  • mentesség, sérthetetlenség, kiváltság, mentelmi jog

régimódi

melléknév
  • régies, divatjamúlt, idejétmúlt, ósdi, régi divatú, ódivatú, túlhaladott, elavult, megcsontosodott, elévült
  • begyepesedett, régi vágású, elmaradott, hátramaradott, vaskalapos

fehérje

főnév
  • protein (idegen), fehérnye (régies)

fajta

főnév
  • változat, féleség, típus, zsáner (bizalmas), alfaj, válfaj, nem (szaknyelvi), osztály, csoport
  • kategória, jelleg, modell, minőség
  • faj (bizalmas), species (szaknyelvi), rassz (pejoratív), vér (választékos), nemzetség, nemzet, náció (régies)
  • népség, szerzet, fajzat

csengettyű, csöngett

főnév
  • csengő, csöngő, harangocska, csengető (tájnyelvi), csilingő (tájnyelvi), csingilingi (tájnyelvi), giling-galang (tájnyelvi), inclangorium (idegen), kolomp

felfoghatatlan, fölf

melléknév
  • átláthatatlan, érthetetlen, megfoghatatlan, megragadhatatlan, megközelíthetetlen, követhetetlen, homályos, hihetetlen, rejtelmes, túlvilági
  • megdöbbentő, elképesztő, bámulatos, képtelen, abszurd, numenális (idegen), irracionális, természetfölötti, megmagyarázhatatlan, földöntúli, érzékelhetetlen

intézkedés

főnév
  • eljárás, lépés, beavatkozás
  • rendszabály, utasítás, rendelet, szabályzat, határozat, végzés, rendelkezés, parancs, meghagyás, előírás, diszpozíció (szaknyelvi), regula (régies), ordré (régies)

jövet I.

határozószó
  • idefelé, jövőfélben

közbiztonság

főnév
  • közbátorság (régies)

kikötőhíd

főnév
  • kikötőpalló, hajóhíd, stég

holttest

főnév
  • halott, hulla, tetem, holttetem (régies), földi maradvány (választékos), porhüvely

helyesírás

főnév
  • ortográfia (szaknyelvi)

idétlen

melléknév
  • gyámoltalan, ügyetlen, esetlen, csenevész, élhetetlen, kétbalkezes, suta, nehézkes
  • idomtalan, torz, groteszk, félszeg, otromba, bumfordi, büfli (tájnyelvi)
  • badar, ízetlen, sületlen, buta
  • (régies): koraszülött, idő előtti

kigyúl, kigyullad

ige
  • felgyullad, felgyúl, fellángol, fellobban, lángra lobban, meggyullad, égni kezd, izzásba jön, tüzet fog, lobbot vet, lángba borul, tűzbe borul, lángot vet
  • világítani kezd
  • elpirul, kipirul, kipirosodik, elvörösödik
  • (régies) (háború): kirobban, kitör

hozzáférkőzik

ige
  • odamegy, megközelít, odaférkőzik, hozzáfér
  • megkörnyékez, beszínlel (régies)

gyóntat

ige
  • meghallgat
  • faggat, vizsgál, vallat

igyekezik, igyekszik

ige
  • szándékozik, akar, törekedik, törekszik, fáradozik, serénykedik, munkálkodik, tüsténkedik, rákapcsol, buzog, azon van, gürizik (szleng), hajt (szleng), ráver (szleng), ambicionál (idegen), erőfeszítéseket tesz, erőlködik, iparkodik, buzgólkodik, görcsöl (szleng), töri magát, törtet Sz: kezét-lábát töri; kiteszi a lelkét; belead apait-anyait (bizalmas); rádob egy lapáttal; megnyomja a gombot; úgy dolgozik, mintha hajtanák; pattog, mint a nikkelbolha; futkos, mint pók a falon
  • halad, siet, szedi a lábát, mozog (bizalmas)
  • tép (szleng), csipkedi magát (bizalmas)

kikészít

ige
  • előkészít, preparál
  • feldolgoz, kidolgoz, kimunkál, csiszol, marat
  • (arcot): kifest, kisminkel, kikozmetikáz, kicsinosít, kikenceficéz
  • (bizalmas): kimerít, kifáraszt, megvisel, agyonhajszol, tönkretesz, kicsinál (szleng), elver
  • helybenhagy, ellátja a baját, megver
  • (szleng): megöl, likvidál