jelmezbál szinonimái

főnév
  • álarcosbál, maszkabál (tájnyelvi), karnevál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyilkos I.

melléknév
  • halálos, pusztító, öldöklő, megsemmisítő, brutális, végzetes, mérges, toxikus (szaknyelvi), emberöldöklő (régies)
  • kegyetlen, elvetemedett, embertelen, rosszindulatú
  • lesújtó, ledorongoló, megsemmisítő
  • megerőltető, rendkívüli, halált hozó

eszközöl

ige
  • szerét ejti, kivitelez, megtesz, megejt, végrehajt, véghezvisz, megvalósít, végbevisz, elvégez, foganatosít, perfektuál (idegen), effektuál (idegen), közreműködik, közbenjár (valakiért), létrehoz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jelmezbál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

irtózik

ige
  • idegenkedik, iszonyodik, lúdbőrözik, borzong, borzad, visszaijed, viszolyog, undorodik, visszariad, visszahőköl, nem szenvedhet, ki nem állhat, ellenszenvet táplál (valaki iránt)
  • fél, retteg

hezitál

ige
  • habozik, tétovázik, ingadozik, bizonytalankodik, vacillál (bizalmas), teketóriázik

házi

melléknév
  • domesztikált
  • otthoni, családi, privát
  • háztartási
  • falusi, hazai, házias
  • belső, saját

gyerekmese, gyermekm

főnév
  • ámítás, félrebeszélés

járókelő

főnév
  • gyalogos, gyalogjáró, pedintér (régies)
  • sétáló

kehely

főnév
  • ivóedény, ivópohár
  • kupa, serleg, billikom (régies), kalix (idegen)
  • (virágé): tok, csésze

specifikus

melléknév
  • (szaknyelvi): különleges, sajátos, sajátságos, jellemző, jellegzetes, tipikus, velejáró, rá valló, speciális, egyéni, egyedi, karakterisztikus, individuális

folytonos

melléknév
  • állandó, nonstop, folyamatos, folytatólagos, töretlen, szünet nélküli, szüntelen, szakadatlan, huzamos, zavartalan, örök, örökös, permanens, soha el nem múló, folyvást tartó, kiapadhatatlan, kifogyhatatlan
  • egyenletes, megszakítás nélküli, megszakítatlan, kontinuus (szaknyelvi)

fixál

ige
  • rögzít, véglegesít, állandósít, megszilárdít, stabilizál, alátámaszt, megerősít, bebiztosít
  • előír, megszab, meghatároz, limitál, megállapít
  • lefoglal, leköt

egyesít

ige
  • eggyé tesz, összevon, egybevon, összpontosít, központosít, egybeolvaszt, összeolvaszt, integrál (idegen)
  • összefog, egybefog, tömörít
  • magában foglal
  • összekapcsol, összekovácsol, összeboronál

fúr

ige
  • lyukaszt, váj, mélyít, üregel, likaszt (régies)
  • behatol (valamibe)
  • áskálódik, furkál (valakit), rágalmaz, intrikál, ármánykodik

képtelen II.

határozószó
  • bődületes, iszonyú, fantasztikus, óriási

kihív

ige
  • kicsal, kicsődít, kiszólít, odaszólít, odakiált
  • felszólít, feleltet, felhív
  • kitapsol, éljenez, vivátoz, zsívióz (idegen), hurráz, evviváz (idegen)
  • provokál, párbajra hív, beleköt (valakibe)
  • (kártyát): kijátszik, lehív

levegőzik

ige
  • szellőzik, szellőzködik, kiszellőzteti magát, lélegzik, lélegzetet vesz, légfürdőzik, légfürdőt vesz, luftol (szleng)
  • kifújja magát

követelmény

főnév
  • kívánalom, feltétel, posztulátum (szaknyelvi), előfeltétel

jelző II.

főnév
  • járulékszó (régies)
  • gúnynév, ragadványnév
  • jelzőlámpa, szemafor (szaknyelvi), villanyrendőr
  • mutató, index, paraméter (szaknyelvi), indikátor (szaknyelvi)

írástudó II.

főnév
  • deák (régies)
  • értelmiségi, intellektuell
  • irodalmár, literátus (régies)

kaptafa

főnév
  • sámfa, kapta (régies)
  • minta, sablon, simli (szaknyelvi)

körmönfont

melléknév
  • ravasz, agyafúrt
  • bonyolult, komplikált, rafinált, kitanult, csavaros, tekervényes, nyakatekert, rabulisztikus (pejoratív), fondorlatos, fortélyos, mesterkélt

jöttment

melléknév, főnév
  • csavargó, semmirekellő, senkiházi, semmiházi, hontalan, hazátlan, földönfutó, sehonnai, csamangó (tájnyelvi)
  • jelentéktelen, szegény, nyomorult, ágrólszakadt
  • jövevény, bevándorló, külföldi, idegen Sz: bokorból ugrott ember; árvíz hozta ember; fától szakadt ember; se országa, se hazája; víz mosta ide

hirdetőtábla

főnév
  • faliújság, falitábla, tacepao (bizalmas)

kaszál

ige
  • arat, betakarít, tarol
  • csámpázik

kötődik

ige
  • kötözködik, kötekedik, kötölőzik (tájnyelvi), ingerkedik, incselkedik, gonoszkodik, tréfálkozik, szurkálódik, civakodik, huzakodik, dévajkodik, enyeleg, évődik, pajzánkodik, böllenkedik (tájnyelvi), pántolódik (tájnyelvi)
  • szövődik, kialakul
  • (valakihez): ragaszkodik, kitart (valaki mellett)