küllem szinonimái

főnév
  • külső, exteriőr (idegen), megjelenés, kiállás, kinézet, kinézés, fizimiska

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meglepő

melléknév
  • rendkívüli, rendhagyó, meglepetésszerű, szokatlan, furcsa, valószínűtlen, váratlan, hihetetlen, megfoghatatlan, újszerű, megdöbbentő, elképesztő, megragadó, csodálatos, hatásos, megkapó, meghökkentő, figyelemkeltő, sajátos, ámulatba ejtő, frappáns (régies), lepetős (tájnyelvi), bizarr

megállít

ige
  • feltartóztat, lestoppol (bizalmas), lemeszel (rendőr autót) (szleng)
  • megakaszt, megbénít, megálljt parancsol (valaminek), útját állja, gátat vet (valaminek), meggátol, lefékez, blokkol, aredál (tájnyelvi), leállít, leszerel, paralizál (idegen)
  • elállít, kikapcsol
  • félbeszakít, megszakít, szüneteltet
  • rögzít, stabilizál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a küllem szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

közeleg

ige
  • jön, közelít, közeledik, errefelé tart
  • készülődik, levegőben lóg, küszöbön áll, kopogtat

kinyit

ige
  • bont, felbont, felnyit, megnyit, felpattint, lecsatol, kikapcsol, kibogoz, kicsomóz, kiold, megenged, kifejt, kiszabadít
  • kitár, feltár, kireteszel, felránt, feltép, feltör, felfeszít, kifeszít, kicsuk (tájnyelvi), kikulcsol (tájnyelvi), megpattant (tájnyelvi)
  • (szájat) kitát, eltát
  • bekapcsol, működésbe hoz, beindít
  • (virág) (tájnyelvi): kinyílik

kihasználatlan

melléknév
  • megműveletlen, parlag, kiaknázatlan

kaptafa

főnév
  • sámfa, kapta (régies)
  • minta, sablon, simli (szaknyelvi)

kucorog

ige
  • guggol, kuporog, kuksol, csücsül, gubbaszt, meghúzza magát, zsugorog (tájnyelvi), bucorog (tájnyelvi)
  • nyomorog, szűkölködik

lelkipásztor

főnév
  • pásztor, lelkész, lelkiatya, pap, atya, tiszteletes, tisztelendő, lelkitanító (régies)

törvénytelen

melléknév
  • törvényellenes, törvénysértő, törvénybe ütköző, illegális, illegitim (idegen), szabálytalan, szabályellenes, jogtalan, tilos, engedély nélküli, tiltott, jogellenes, svarc (szleng), fekete (szleng)(idegen)
  • házasságon kívüli, természetes, elfajzott (pejoratív), fattyú, zabi (pejoratív), korcs (régies)

ilyenformán

határozóragos névmás
  • így, ilyenképpen, ilyenképp, ekképpen, ekképp, ily módon, eszerint

idétlen

melléknév
  • gyámoltalan, ügyetlen, esetlen, csenevész, élhetetlen, kétbalkezes, suta, nehézkes
  • idomtalan, torz, groteszk, félszeg, otromba, bumfordi, büfli (tájnyelvi)
  • badar, ízetlen, sületlen, buta
  • (régies): koraszülött, idő előtti

feltámaszt, föltámas

ige
  • megtámaszt, alátámaszt, aládúcol, felpolcol, felpockol (tájnyelvi), feltombol (tájnyelvi)
  • életre kelt, megelevenít, újjáéleszt, feléleszt, életre támaszt (régies)
  • felelevenít, felébreszt, felpezsdít, újrakezd

irodalmár

főnév
  • irodalomtudós, irodalomkutató, irodalomtörténész, filológus (idegen), irodalombúvár (választékos)
  • író, tollforgató, literátor (régies)

leszállás

főnév
  • landolás, leereszkedés, földet érés, alászállás, deszcenzus (idegen)
  • csökkenés, apadás, mérséklődés
  • lemerülés, lebukás, lesüllyedés, alászállás

maró

melléknév
  • égő, égető, csípős, szúrós, eszős (tájnyelvi), borsos
  • gyötrő, emésztő (bánat)
  • sértő, gúnyos, bántó, harapós, metsző, fullánkos, epés, éles, bisszig (bizalmas), rosszmájú, maliciózus, vitriolos

autonómia

főnév
  • önkormányzat, önigazgatás, önrendelkezés, önállóság, önrendelkezési jog
  • öntörvényűség

nevetés

főnév
  • derültség, kacaj, kacagás, kacarászás, kuncogás, hahota, hahotázás, röhej, röhögés, vihogás, vihorászás, nyerítés (pejoratív), visítás
  • mosolygás, vigyorgás
  • derű, jókedv, vidámság, vígság

méltó

melléknév
  • érdemes, alkalmas, értékes, megbízható, megfelelő, kifogástalan, méltóságteljes, tiszteletet parancsoló
  • illő, egyenrangú, méltóságteljes, derék, való (régies), hozzávaló, megtisztelő, kitüntető
  • figyelmet érdemlő
  • megérdemelt, méltányos, jogos, igazságos
  • helyes, fontos, jelentős

különféle

melléknév
  • különböző, különbözőféle, más-más, mindenféle, többféle, sokrétű, sokféle, vegyes, eltérő, elütő, kevert, kisebb-nagyobb, apróbb-nagyobb, változatos, másnemű, különnemű, sokoldalú, összetett, komplex (idegen), sokrészű, különb-különb (régies)

következő

melléknév
  • soros, későbbi, utóbbi, folytatólagos, legközelebbi, soron levő, ezutáni, azutáni, távolabbi, további
  • folyó, eredő, származó, adódó

legalább

határozószó
  • minimum, minimo calculo (idegen), legkevesebb, testvérek között is, csak
  • legalábbis

megvigasztal

ige
  • vigaszt nyújt, felszárítja a könnyeit, letörli könnyeit

lakos

főnév
  • lakó, polgár, honos, helybeli, földi, lélek, fő

kisajátít

ige
  • köztulajdonba vesz
  • (egyházi vagyont): szekularizál (idegen), konfiskál (régies), monopolizál (idegen), nacionalizál (régies)
  • birtokba vesz, tulajdonává tesz, megszerez, szert tesz, lefoglal, elhódít, megkaparint, ráteszi a kezét, expropriál (szaknyelvi)
  • eltulajdonít, ellop, elcsen, elemel, elhappol (szleng), elcsakliz (bizalmas)
  • (tájnyelvi): átvesz

lehoz

ige
  • lehord, leszállít
  • közöl, közzétesz, megjelentet, kiad, publikál
  • sugároz
  • (régies): előhoz, felidéz, megemlít
  • (régies): levezet, leszármaztat

mellől

névutó
  • környékéről