igaz I. szinonimái

melléknév
  • valóságos, helytálló, érvényes, való, valósághű, tényhű, valóságnak megfelelő, hiteles, tagadhatatlan, kétségtelen, bizonyított, adatszerű
  • őszinte, átélt
  • becsületes, feddhetetlen, derék, egyenes, szókimondó, nyílt, jóravaló, igazságos, szavahihető, tisztességes, erkölcsös
  • igazi, valódi, eredeti, hamisítatlan, originális

igaz II. szinonimái

főnév
  • igazság, tény, tényállás, való

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tárgysorozat

főnév
  • napirend, ügyrend, munkarend

kínzó

melléknév
  • fájdalmas, gyötrő, égő, heves, éles, sajgó, mardosó, metsző
  • átható, nyomasztó, bántó, emésztő, sanyargató, tikkasztó, kegyetlen, szörnyű, vad, zord, elviselhetetlen, mértéktelen, lidérces, szekáns (bizalmas), kínos (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a igaz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hosszúság

főnév
  • hossz, hosszméret, hosszkiterjedés, kiterjedés, terjedelem, nagyság, méret
  • táv

haláleset

főnév
  • halálozás, gyászeset (választékos), elhunyta (valakinek), kimúlás, távozás az élők sorából, az árnyékvilág elhagyása

habar

ige
  • kever, kavar, kotyvaszt, készít
  • (sebtében) főz
  • (tájnyelvi): hadar

fúr

ige
  • lyukaszt, váj, mélyít, üregel, likaszt (régies)
  • behatol (valamibe)
  • áskálódik, furkál (valakit), rágalmaz, intrikál, ármánykodik

hűség

főnév
  • ragaszkodás, lojalitás, állhatatosság, kitartás, szilárdság
  • odaadás, önfeláldozás

járkálás

főnév
  • jövés-menés, kószálás, kóricálás, korzózás (bizalmas), csatangolás, ődöngés, kujtorgás
  • búcsújárás, csánbálás (tájnyelvi)
  • utánajárás

rongy II.

melléknév
  • hitvány, silány
  • aljas, megvetendő

felmerül, fölmerül

ige
  • felbukkan, feltűnik, felötlik, felvillan, feldereng, felrémlik, felsejlik, keletkezik, megjelenik, feljön, felszínre kerül, felvetődik, előadódik, előkerül, előfordul, jelentkezik, támad, fakad

felfoghatatlan, fölf

melléknév
  • átláthatatlan, érthetetlen, megfoghatatlan, megragadhatatlan, megközelíthetetlen, követhetetlen, homályos, hihetetlen, rejtelmes, túlvilági
  • megdöbbentő, elképesztő, bámulatos, képtelen, abszurd, numenális (idegen), irracionális, természetfölötti, megmagyarázhatatlan, földöntúli, érzékelhetetlen

dara

főnév
  • gríz, búzadara, árpadara, kukoricadara
  • havas eső, hószemcse, hódara

felültet, fölültet

ige
  • feltesz, felszállít, ráültet
  • becsap, rászed, lóvá tesz, lépre csal, kelepcébe csal, bolonddá tesz, félrevezet, beugrat, bepaliz (bizalmas), a bolondját járatja (valakivel), átejt (bizalmas), kijátszik (valakit), behúz a csőbe (szleng), belógat (szleng)
  • (régies): felizgat, felingerel, felzúdít, felzendít, felláraszt (régies)

jelmondat

főnév
  • mottó, alapgondolat, jelige, szlogen, maxima (régies)

kegy

főnév
  • jóindulat, jóakarat, pártfogás, leereszkedés, grácia (régies)
  • (régies): kegyelem, irgalom, malaszt, bocsánat
  • részvét, hajlandóság

lajstromoz

ige
  • felír, feljegyez, nyilvántart, regisztrál, katalogizál
  • összeszámlál, leltároz

kiuzsoráz

ige
  • kizsákmányol, kiszipolyoz, kifoszt, kiprésel, megvág (szleng), megfej (szleng), megpumpol (szleng)
  • kimerít, kihasznál, kiaknáz

igazhitű

melléknév, főnév
  • igazhívő, mohamedán
  • hithű

hordó

főnév
  • lajt, tartály

irodalmár

főnév
  • irodalomtudós, irodalomkutató, irodalomtörténész, filológus (idegen), irodalombúvár (választékos)
  • író, tollforgató, literátor (régies)

kiszárad

ige
  • kiürül, kiapad, elapad, kimerül
  • felszárad, elpárolog, elgőzölög
  • kiég, felperzselődik, kiszikkad, kisül, kiaszik, elpörked (tájnyelvi), kifuvakodik (tájnyelvi)
  • aszalódik, összeaszik, összezsugorodik, elsorvad, elsenyved, elfonnyad, eltöpped (tájnyelvi)

ily, ilyen

névmás
  • ily, efféle, effajta, ilyenféle, ilyenfajta, ilyesféle, ilyesforma, ilyenforma, ilyenszerű, ilyennemű, hasonló, ilyetén, ilyen szabású, ehhez hasonló

hám2

főnév
  • kültakaró (szaknyelvi), külhártya, felhám, hámszövet, epidermisz (szaknyelvi)

ítélőszék

főnév
  • törvényszék, bíróság, bírószék (régies), areopág (régies), semmitőszék (régies)

kitöm

ige
  • teletöm, teletölt, megtölt, telerak, telezsúfol, telegyűr, kipárnáz, kivattáz, kibélel, kipőcköl (tájnyelvi)
  • (állatot): kikészít, előkészít, preparál
  • (tájnyelvi): jóllakik, beeszik, teleeszi magát