kormánybiztos szinonimái

főnév
  • komisszárius (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

előzékeny

melléknév
  • udvarias, figyelmes, készséges, szíves, szívélyes, barátságos, jóindulatú, szolgálatkész, segítőkész, lekötelező, kedves, segítő, gavallér, gyöngéd, gáláns, nagyvonalú, alkalmazkodó, illemtudó, kuláns (régies)

konyul

ige
  • kókad, lankad, fonnyad, hervad, megereszkedik, konnyad (tájnyelvi)
  • legörbül, aláhajlik, lebiggyed
  • kimegy a formájából, (kalapszél) pördül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kormánybiztos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kivitelez

ige
  • elkészít, megcsinál, létrehoz, megalkot, megvalósít, realizál, elvégez, keresztülvisz, végrehajt, teljesít

kereső II.

főnév
  • tárgymutató, névmutató, katalógus, jegyzék

kegyetlen

melléknév
  • kíméletlen, irgalmatlan, könyörtelen, krudélis (régies), embertelen, embernyúzó, inhumánus (idegen), bestiális, szívtelen, lelketlen, pogány (tájnyelvi), gonosz, sátáni, barbár, tirannikus (idegen), vandál, brutális, vérszomjas, tigrisszoptatta (tájnyelvi)
  • vad, durva, cudar, bitang (tájnyelvi), kuruc (tájnyelvi)
  • erős, szörnyű, ádáz, iszonyú, förtelmes, bősz

irtózik

ige
  • idegenkedik, iszonyodik, lúdbőrözik, borzong, borzad, visszaijed, viszolyog, undorodik, visszariad, visszahőköl, nem szenvedhet, ki nem állhat, ellenszenvet táplál (valaki iránt)
  • fél, retteg

kondít

ige
  • harangoz

kuki

főnév
  • hímvessző, pénisz (szaknyelvi), nemzőszerv, fallosz (szaknyelvi), fütyi (bizalmas), fütyülő (bizalmas), fütykös (bizalmas), kukac (bizalmas), bögyörő (tájnyelvi), bille (tájnyelvi), szerszám (szleng), műszer (szleng), pöcs (durva), fasz (durva), farok (bizalmas), karó (szleng), dákó (szleng), lányfúró (tájnyelvi), komagyűjtő (tájnyelvi), csök (tájnyelvi)

tengelice

főnév
  • tengelic, stiglic

hírmagyarázó

főnév
  • kommentátor, elemző, szakértő

hengerít

ige
  • gördít, forgat, hengerget, gurít, gurdít (tájnyelvi), hempelyget (tájnyelvi), gorgolyít (tájnyelvi), gömbörget (tájnyelvi), henderít (tájnyelvi)

fásli

főnév
  • kötözőpólya, pólya, kötés

hosszúság

főnév
  • hossz, hosszméret, hosszkiterjedés, kiterjedés, terjedelem, nagyság, méret
  • táv

különös

melléknév
  • furcsa, abnormális, rendellenes, torz, szokatlan, fura, rendkívüli, extravagáns, szabálytalan, egzotikus, bizarr, idegenszerű, groteszk, difinya (tájnyelvi)
  • különleges, különálló, egyedi, sajátos, sajátságos, speciális, specifikus, kivételes, ritka, rendkívüli, eredeti
  • fokozott (figyelem, érdeklődés)

lelkű

melléknév
  • szívű, lelkületű, vérmérsékletű, egyéniségű, mentalitású

alvég

főnév
  • faluvég, alsófalu, alsó, alsószer (tájnyelvi), alsóvég (tájnyelvi), alszeg (tájnyelvi)(tájnyelvi)
  • (bizalmas): macskaasztal (bizalmas)

mondvacsinált

melléknév
  • (pejoratív): látszólagos, keresett, színlelt, mesterkélt, erőltetett, hamis, hajánál fogva előrángatott, kiagyalt, kitalált
  • (tájnyelvi): megrendelt, megrendelésre készült
  • törvénytelen (gyermek)

meghosszabbít

ige
  • kitold, bővít, kienged, leenged, megnyújt, kinyújt, megtold, megnövel, hosszít, növeszt, kifeszít, megnagyít, kiterjeszt
  • elhalaszt, elodáz, elnapol, kitol
  • elnyújt, elhúz, prolongál, meghosszít (régies)

kormányzóság

főnév
  • helytartóság

kíván

ige
  • vágyik (valamire), vágyakozik, vágyódik, óhajt, áhít, akar, sóvárog, szomjaz, eped, ácsingózik Sz: feni rá a fogát; vásik rá a foga; fáj rá a foga; folyik a nyála utána; a lelke üdvösségét odaadná érte; áhítja, mint kecske a zöld ágat; kiveri érte a hideg
  • kér, elvár, megkövetel, szükségel (régies)
  • igényel, szorul (valamire)

közeleg

ige
  • jön, közelít, közeledik, errefelé tart
  • készülődik, levegőben lóg, küszöbön áll, kopogtat

megfoghatatlan

melléknév
  • érthetetlen, felfoghatatlan, elképzelhetetlen, titokzatos, rejtelmes, megmagyarázhatatlan, kifürkészhetetlen, megfejthetetlen, kiismerhetetlen, hihetetlen, természetfölötti, földöntúli

költő

főnév
  • versíró, versszerző, szerző, lírikus
  • verselő, versfaragó, rímfaragó, rímkovács, verskovács, poéta, vátesz (választékos), nyelvművész (választékos), fűzfapoéta (pejoratív), verstakács (régies), dalnok, lantos, énekmondó, bárd (régies), trubadúr (régies), igric (régies), regös (régies), hadipacsirta (régies)

készakarva

határozószó
  • szándékosan, szándékoltan, szántszándékkal, akarattal, akarva, tervezetten, tudatosan, célzatosan, direkte, eltökélve, meggondolva, önszántából, önként, önnön-kényen (tájnyelvi), direkt, tudva, kiszámítva, tervszerűen, kifejezetten, előre megfontolt szándékkal

közötte

határozószó
  • közte, közepette

megható

melléknév
  • megindító, megkapó, megrázó, elérzékenyítő, érzelmes, megrendítő, felzaklató, megragadó, szívet tépő (választékos), szívbe markoló (választékos), szívfájdító, könnyfakasztó (választékos), megillető, szívhez szóló, szívfacsaró, szívszaggató (választékos), magával ragadó, borzongató, szózatos (régies)