megránt szinonimái

ige
  • meghúz, megfeszít, megrándít, megcibál
  • felhúz, felvon (szemöldököt)
  • megrándít, kificamít, megerőltet, kifordít (bokát)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

utónév

főnév
  • keresztnév, személynév

ősz1

melléknév
  • őszülő, őszes, fehér, fehéredő, fehér hajú, szürkülő, ősz, ezüstös, ezüstfehér, deres, hófehér, ezüsthajú (választékos), galambősz, őszbe csavarodott (választékos), kenderfehér (tájnyelvi) Sz: a fejéről nyáron sem akar elmenni a hó; a fejéhez verték a liszteszsákot; belepte a dér a fejét; cinteremvirág a fején; hattyú apától, galamb anyától született; holló volt azelőtt, mármost hattyúvá vált; lisztmalomban őrölt; mákos a feje; megfogta a dér a haját; megvirágzott a mandulafa; sokat járt a nyíresbe
  • (választékos): öreg, idős, éltes, agg, vén, koros, élemedett
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megránt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megható

melléknév
  • megindító, megkapó, megrázó, elérzékenyítő, érzelmes, megrendítő, felzaklató, megragadó, szívet tépő (választékos), szívbe markoló (választékos), szívfájdító, könnyfakasztó (választékos), megillető, szívhez szóló, szívfacsaró, szívszaggató (választékos), magával ragadó, borzongató, szózatos (régies)

leszállít

ige
  • házhoz szállít, letesz, lerak, lead, liferál (idegen)
  • alábbszállít, csökkent, leértékel, lecsökkent, kisebbít, leszorít, lenyom, mérsékel, apaszt

lejátszódik

ige
  • végbemegy, megtörténik, lefolyik, lezajlik, lefut (bizalmas), lepereg

kötődik

ige
  • kötözködik, kötekedik, kötölőzik (tájnyelvi), ingerkedik, incselkedik, gonoszkodik, tréfálkozik, szurkálódik, civakodik, huzakodik, dévajkodik, enyeleg, évődik, pajzánkodik, böllenkedik (tájnyelvi), pántolódik (tájnyelvi)
  • szövődik, kialakul
  • (valakihez): ragaszkodik, kitart (valaki mellett)

megmelegedik, megmel

ige
  • átmelegedik, felhevül, megfűtőzik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): megszokik, beilleszkedik, ottmarad, befészkeli magát

mesebeszéd

főnév
  • (bizalmas): koholmány, híresztelés, mendemonda, szófia beszéd (régies), dajkamese, halandzsa (bizalmas), szódara (tájnyelvi), mese habbal (bizalmas), mese mese, meskete, smonca (szleng), lárifári, szóbeszéd, mellébeszélés Sz: hol volt, hol nem volt-féle beszéd; királyfia Kis Miklós beszéde

zaba

főnév
  • (szleng): ennivaló, étel, eledel, élelem, élelmiszer, elemózsia, harapnivaló, táplálék, koszt (bizalmas), kaja (szleng), abrak (szleng), flamó (szleng)
  • (szleng): evés, táplálkozás, falatozás, lakomázás, eszem-iszom, evés-ivás, zabálás (szleng)

kipattogzik

ige
  • felhólyagzik, kirepedezik, kifakad, kicserepesedik, kicsattog (tájnyelvi), kiöklik (tájnyelvi), (ajak) kipeshed (tájnyelvi), kipörsög (tájnyelvi)
  • (rügy): kifeslik, kifakad, kipattog

kikészít

ige
  • előkészít, preparál
  • feldolgoz, kidolgoz, kimunkál, csiszol, marat
  • (arcot): kifest, kisminkel, kikozmetikáz, kicsinosít, kikenceficéz
  • (bizalmas): kimerít, kifáraszt, megvisel, agyonhajszol, tönkretesz, kicsinál (szleng), elver
  • helybenhagy, ellátja a baját, megver
  • (szleng): megöl, likvidál

haragít

ige
  • bosszant, ingerel, tüzel, dühösít, dühít, felloval, beleloval, felheccel, borsot tör az orra alá, dühbe hoz, méregbe hoz, felmérgesít, felbőszít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, bőszöget (tájnyelvi), zándorít (tájnyelvi)
  • bujtogat, felbujt, lázít, összeharagít (tájnyelvi)

kitöm

ige
  • teletöm, teletölt, megtölt, telerak, telezsúfol, telegyűr, kipárnáz, kivattáz, kibélel, kipőcköl (tájnyelvi)
  • (állatot): kikészít, előkészít, preparál
  • (tájnyelvi): jóllakik, beeszik, teleeszi magát

mindegyre

határozószó
  • egyre, minduntalan, újra meg újra, egyre tovább, állandóan, örökké, folyvást, folyton, folytonosan, mindig, mindenkor, egyfolytában, egyhuzamban, szünet nélkül, szünös-szüntelen, szüntelen, unos-untalan, éjjel-nappal, vég nélkül, mindinkább

nagyravágyás

főnév
  • becsvágy, érvényesülési vágy, hatalomvágy, ambíció, karrierizmus (pejoratív), rangkórság, törtetés, nagyralátás (régies), nagyra törés, dicsvágy (választékos), dicsszomj (régies), gőg

csalhatatlan

melléknév
  • biztos, bizonyos, kétségtelen, kétségbevonhatatlan, tévedhetetlen, csalatkozhatatlan (választékos), infallíbilis (választékos), ex cathedra (idegen)

polgár

főnév
  • állampolgár
  • cívis, városlakó
  • lakos, lakó
  • (régies): tőkés, burzsoá, patrícius (idegen)
  • (tájnyelvi): kisiparos, kiskereskedő, kisgazda, parasztgazda, gazdálkodó

önkényúr

főnév
  • zsarnok, diktátor, tirannus (régies), despota, kiskirály, kényúr

megrendel

ige
  • lefoglal, rezervál, abonál (régies), leköt, előfizet, járat
  • (régies): elrendel, utasít, megkér

meggyökerezik, meggy

ige
  • gyökeret ver, gyökeret ereszt, megfogamzik, legyökerezik (tájnyelvi), meggyökeresedik
  • megtelepszik, letelepszik, otthonra talál
  • meghonosodik, megrögződik, belegyökeresedik, belerögződik, beivódik

mellől

névutó
  • környékéről

ovális

melléknév
  • tojásdad, tojásgörbe, kerekded, monyorú (régies)

megszól

ige
  • leszól, becsmérel, befeketít, kibeszél, kipletykál (bizalmas), ócsárol, lepocskondiáz, megszapul (tájnyelvi), leugat (régies), elgáncsol (tájnyelvi), simfel (bizalmas), rempel (régies), szűr-szapul (régies) Sz: rossz hírét költi; szájára vesz; más pendelyét mossa; köszörüli a nyelvét (valakin)

levegőzik

ige
  • szellőzik, szellőzködik, kiszellőzteti magát, lélegzik, lélegzetet vesz, légfürdőzik, légfürdőt vesz, luftol (szleng)
  • kifújja magát

menyasszony

főnév
  • jegyes, jövendőbeli, szíve választottja, ara, mátka

önérzet

főnév
  • önbecsülés, öntudat, önértékelés, méltóságérzet, méltóság, méltóságtudat, büszkeség
  • kivagyiság (tájnyelvi), rátartiság, gőg