követ1 szinonimái

ige
  • utána megy, kísér, nyomában megy, nyomában jár, lépést tart, nyomába szegődik, sarkában van, szemmel tart, üldöz, csapáz (tájnyelvi) Sz: kísér, mint az árnyék; szalad utána, mint csikó az anyja után
  • örökébe lép, a nyomdokaiba lép, felvált
  • igazodik (valamihez)
  • felvált
  • figyel, figyelemmel kísér

követ2 szinonimái

főnév
  • megbízott, meghatalmazott, küldött, közbenjáró
  • nuncius (szaknyelvi), legátus (régies)
  • (régies): országgyűlési képviselő
  • (régies): előjel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fellép, föllép

ige
  • felhág, rálép
  • felszáll
  • szerepel, színre lép, közreműködik
  • (valami ellen): harcol, síkraszáll
  • (betegség, tünet): keletkezik, kialakul, megjelenik

megvető

melléknév
  • lenéző, lekicsinylő, lebecsülő, fitymáló, lefitymáló, semmibe vevő, lekezelő
  • elítélő, lesújtó, elmarasztaló
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a követ szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

korlátozott

melléknév
  • korlátolt, meghatározott, behatárolt, véges, megszorított
  • mérsékelt, csökkentett, csekély
  • részleges

kicsorbul

ige
  • eltompul, élét veszti, csorba esik (valamin), elfitul (tájnyelvi), pofásodik (tájnyelvi)

készség

főnév
  • hajlam, hajlandóság, szándék, fogékonyság, diszpozíció (szaknyelvi), inklináció (szaknyelvi), kedv
  • jóakarat, szolgálatkészség, előzékenység, udvariasság
  • ügyesség, képesség, tehetség, talentum (idegen), érzék, adottság, gyakorlat, gyakorlottság, rutin, jártasság, rátermettség, tudás, hozzáértés, perfekció (idegen)
  • jogosultság, képesítés, képzettség, szakismeret
  • (régies): fölszerelés, készlet, állomány

jellemző II.

főnév
  • jegy, adat, paraméter (szaknyelvi), kritérium, érték

köpköd

ige
  • pökdös, köpözik (tájnyelvi), köpöd (tájnyelvi), kahicsol (bizalmas)
  • (bizalmas): rágalmaz, szidalmaz, kikel (valaki ellen)

lassít

ige
  • fékez
  • hátráltat, késleltet, visszatart, visszafog, akadályoz

tisztán

határozószó
  • csak, pusztán, csupán, merőben, kizárólag, egyedül
  • érthetően, világosan, pontosan, jól
  • teljesen, egészen, tisztára

hörpint

ige
  • kortyol, kortyint, szürcsöl, iszogat, szörcsölget, szörpöl, szörpölget, hörpöl, iszik

holdviola

főnév
  • évelő holdviola, atlaszvirág, holdfű, holdruta, holdvilágfű

felfedez, fölfedez

ige
  • észrevesz, talál, lel, rábukkan, meglát, felderít, megpillant, felismer, rájön, ráakad, nyitjára akad
  • feltár, felkutat, napvilágra hoz, közzétesz
  • megalkot, megteremt, létrehoz
  • (régies): felfed, leleplez

iga

főnév
  • járom, hám
  • rabság, zsarnokság, rabiga (választékos), szolgaság, rabszolgaság
  • robot (szleng), favágás (bizalmas), gályázás (szleng), gürcölés, gürizés (szleng), kulizás (szleng)

leépítés

főnév
  • csökkentés, visszafejlesztés, redukálás
  • elbocsátás, menesztés, létszámcsökkentés

literatúra

főnév
  • irodalom, szépirodalom

ártáblázat

főnév
  • árgrafikon, árlejtés (régies), árjegyzék, katalógus

nádas

főnév
  • ingovány, mocsár, láp, turján (tájnyelvi), nádló (tájnyelvi), bringó (tájnyelvi), cseret (tájnyelvi)

megreped

ige
  • elpattan, megpattan, megroppan, meghasad, felhasad, eltörik, rian, rivall, kiposszan (tájnyelvi), megpercen (tájnyelvi), megcserepesedik

következmény

főnév
  • eredmény, hatás, kihatás, gyümölcse (valaminek), folytatás, utózönge, utóhatás, fejlemény, folyomány, okozat, kimenetel, kimenet, utózmány (tréfás)
  • hátulütő
  • zárótétel, konklúzió, következtetés, konzekvencia (szaknyelvi)

kopogás

főnév
  • zaj, kalapálás, kopácsolás, dobolás, kattogás, kotyogás, csörömpölés, zakatolás
  • kopogtatás, zörgetés, kocogtatás, dörömbölés

külföldi

melléknév
  • idegen, külhoni, jövevény, bevándorló, immigráns (idegen), külországi, külhonos (régies)
  • idegenszerű

megnősül

ige
  • megházasodik, házasságot köt, egybekel (választékos), megesküszik (valakivel), frigyre lép, családot alapít, feleséget vesz (tájnyelvi), megfeleségesedik (tájnyelvi) Sz: asszonyt visz a házhoz, belép a becsületes emberek sorába; igába fogja magát

közkegyelem

főnév
  • amnesztia, közbocsánat (régies)

kificamít

ige
  • megrándít, megránt, kimarjít (tájnyelvi)

lakásszentelő

főnév
  • lakásavató, házavató, házszentelő

megrándít

ige
  • (vállat): felhúz, meghúz, megránt
  • (bokát): megerőltet, kificamít, kifordít